Februárban 55 személyt tartóztattak le a hongkongi hatóságok hajnali razziák során, közülük 47 embernek kellett őrizetbe vételre jelentkeznie a rendőrségen a bírósági tárgyalásaik előtt.

Peking tavaly hozott törvényt a “felforgató” tevékenységek büntetéséről, melytől az egyensúly visszaállítását várják. Kritikus hangok szerint a rendelkezés az eltérő vélemények elhallgattatását szolgálja és megfosztja Hongkongot az autonómiától.

A törvény a 2019-es demokráciapárti tömegtüntetések sorozata után lépett életbe, mely demonstrációk közül néhány erőszakba fulladt, derül ki a BBC tudósításából.

A 47 aktivista ügyében eljáró bíróság épülete előtt több száz tüntető gyűlt össze, hogy így fejezzék ki támogatásukat a demonstrálók előtt, akiket felforgatás elkövetése érdekében történő összeesküvéssel vádolnak..

A gyanúsítottak között 39 férfi és 8 nő szerepel, akik demokráciapárti aktivistaként tavaly júniusban segítettek megszervezni egy nem hivatalos, előzetes választást, hogy így eldőlhessen, kik váljanak az ellenzék jelöltjeivé a 2020-as szavazáson. 

A kínai és a hongkongi hatóságok szerint az aktivisták elsődleges célja a kormány megdöntése volt a tavalyi események segítségével. A gyanúsítottak a terület legismertebb demokráciáért harcoló aktivistái, és ha a bíróság a bűnösségüket mondja ki, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik őket.