Joe Biden megszegte az egyik legfontosabb ígéretét
Hiába ígérte már hosszú ideje, hogy bizony fellép Szaúd-Arábiával szemben, a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés ellenére Biden nem vetett ki szankciókat a legfőbb szaúdi vezetőkkel szemben.
Portage, 2021. február 19.
Joe Biden amerikai elnök látogatást tesz az amerikai Pfizer gyógyszeripari vállalat gyárában a Michigan állambeli Portage városban 2021. február 19-én.
MTI/AP/Evan Vucci
Mint arról mi is beszámoltunk, nyilvánosságra hozta az Egyesült Államok azt a jelentést, melyben megállapítják, hogy a szaúdi koronaherceg, Mohammed Bin Szálmán engedélyezte Dzsámál Hasogdzsi újságíró brutális meggyilkolását.
Joe Biden már a kampány során is megígérte, hogy Donald Trumppal ellentétben nem fog kesztyűs kézzel bánni Szaúd-Arábiával, és bizony kész szankciókat is bevezetni, amennyiben az olajmonarchia nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat.
A legfrissebb titkosszolgálati jelentésből a napnál is világosabban kiderült, hogy Bin Szálmán közvetlenül engedélyezte a Washington Post egykori publicistájának a meggyilkolását, mely megfelelő alapot szolgáltathatott volna Biden számára, hogy valóra váltsa ígéretét.
Anthony Blinken, az USA külügyminisztere ugyan bejelentette, hogy 76 szaúdi tisztviselőre vetnek ki szankciót, amiért aktivistákat és újságírókat zaklatnak, egy nagyon fontos név hiányzott a listáról: Mohammed Bin Szálmán szaúdi koronaherceg neve.
A CNN-nek nyilatkozó két kormányközeli forrás szerint nem is volt reális esélye annak, hogy a szaúdi koronaherceget szankcionálják, mivel az „túl komplikált” helyzetet hozott volna létre, és potenciálisan sértette volna Amerika katonai érdekeit.
Ennek következtében a kormány nem is javasolta, hogy szankcionálják a koronaherceget, Biden is mindössze annyit mondott, hogy a hétfői nap folyamán számos dolog bejelentésre kerül Szaúd-Arábia kapcsán. Egy belső forrás megerősítette, ez mindössze a 76 ember ellen kivetett szankció részleteiről fog szólni.
Joe Biden egy legutóbbi interjújában is mindössze annyit árult el, hogy már nem Bin Szálmánnal folytatja elsősorban a tárgyalásokat, hanem a szaúdi királlyal. Mindenesetre kihangsúlyozta – ismételten –, hogy nem fogják engedni a szaúdiaknak az emberi jogok megsértését.
Ez azonban messze áll attól a 2019 novemberi ígéretétől, amit még a kampány során tett, melyben arra adta a szavát, hogy fel fog lépni úgy a legfőbb szaúdi vezetők ellen, mint ahogy Donald Trump nem mert. Mint akkor mondta, biztos benne, hogy a koronaherceg ölette meg Hasogdzsit, ezért pedig felelnie kell majd.
Azóta viszont a Biden-kormány csak azt hangsúlyozza, hogy az USA „újrakalibrálja” a kapcsolatát Szaúd-Arábiával. Ennek keretében már történtek fontos döntések: Amerika visszavonta a szaúdi-koalíció támogatását, hogy sikerüljön véget vetni a véres és felesleges jemeni háborúnak, valamint korlátozta a fegyvereladásokat a monarchia számára.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Rijáddal való megfelelő kapcsolat ápolása legalább annyira fontos a Biden-kormány, mint a Trump-kormány számára, ezért sem akarják azt az embert szankcionálni, akit sokan a királyság valós vezetőjének tartanak.
Minkét kormány tagjai beismerték, hogy Szaúd-Arábia egy rendkívül fontos szövetséges a közel-keleti terrorizmus elleni harc terén, valamint Irán ellensúlyozása terén. Azt is nehéz elképzelni, hogy bármilyen közel-keleti esemény kapcsán ne játszana jelentős szerepet, hogy Rijád éppen milyen oldalra áll.
Egy szakértő elmondása szerint az, hogy elmaradt Bin Szálmán szankcionálása, elsősorban azért történt, mert a Biden-kormány figyelembe vette a régió további prioritásait, például a jemeni polgárháborúnak felszámolását és az Öböl feszültségeinek felszámolását.
Ayham Kamel, a Eurasia Group közel-keleti szakértője hozzátette, hogy nagyon fontos Biden számára a szaúdi támogatás az Iránnal való tárgyalás során is, amely várhatóan az év második felében veszi kezdetét. Kamel szerint további fontos szempont, hogy a koronaherceg a jövőben is nagy hasznára válhat az amerikai érdekeknek:
„Habár a koronaherceggel kapcsolatban rengeteg probléma merül fel, az általa eszközölt reformok nagyon fontos csatornái annak, hogy modernizálni sikerüljön a királyságot, például a wahhabbita klérus befolyásának csökkentése, a vallási tolerancia valamilyen fokú elérése és a fiatalok megerősítése, nem is beszélve a gazdasági reformokról”
