A felvétel készítője, a dallasi klímaszerelő Orville Nix 1963. november 22‑én rögzítette a Dealey Plaza eseményeit – pontosan abban a pillanatban, amikor a lövések eldördültek. A film 1978 óta nem került nyilvánosság elé, miután elemzésre elküldték egy Los Angeles-i céghez, majd szövetségi tulajdonba került – bár a hatóságok ma azt állítják, hogy nincs náluk.

Nix 1972-ben meghalt, és azóta unokája, Linda Gayle Nix Jackson folytatja a jogi harcot a film visszaszerzéséért. Meggyőződése szerint a felvétel több mint 900 millió dollárt érhet, mivel szerinte kulcsfontosságú bizonyíték lehet „az egyik legnagyobb történelemhamisítás” leleplezésében. Most egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy az ügy folytatódhat – így a felvétel akár évtizedek után újra napvilágot láthat.

A híres Zapruder-film a Kennedy fejét ért lövést mutatja, ám Nix kamerája a füves domboldal felé irányult – arra a helyre, ahol számos szemtanú szerint lövések dördültek. A konspirációs elméletek évtizedek óta állítják, hogy egy második fegyveres rejtőzött a kerítés mögött.

A merénylet háttere

A Nix-film rögzítette azt a pillanatot is, amikor Jackie Kennedy felmászik az elnöki limuzin hátsó részére, közvetlenül férje lelövése után, valamint a kerítés irányába mutató képkockákat. A család ügyvédje, Scott Watnik (Wilk Auslander LLP) szerint a modern technológia új részleteket tárhat fel.

„Ez valóban az egyetlen ismert felvétel, ami a Dealey Plaza füves domboldalát rögzíti pontosan a merénylet pillanatában.” Watnik hozzátette, a film alátámaszthatja a 1978-as Képviselőházi Merényletvizsgáló Bizottság jelentését, amely szerint Kennedy „valószínűleg összeesküvés eredményeként” halt meg.

A jogász szerint, ha a felvételt a 2026-os optikai technológiával vizsgálnák, „bizonyosan olyan részleteket is ki tudnánk nyerni, amiket 1978-ban még lehetetlen volt.”

Az elmúlt 60 évben a felvétel megfordult az FBI-nál, az United Press International szerkesztőségében, a Kongresszusnál és a Los Angeles-i Aerospace Corporation birtokában is, amely azt állítja, hogy visszaadta a Nemzeti Levéltárnak. A Levéltár 1988-ban azt közölte, hogy csak egy másolatuk van.

A január 15-én kiadott bírósági végzés – Stephen Schwartz bíró döntése – lehetőséget ad arra, hogy a jogi eljárás során a kormányt információszolgáltatásra kényszerítsék a film hollétéről. A család keresete az ötödik alkotmánykiegészítésre épül, mely kimondja, hogy az állam nem vehet el tulajdont „méltányos kártalanítás” nélkül – említi meg a New York Post.

Csakhogy a 1992-es JFK Records Act a kormánynak tulajdonjogot biztosít a merénylettel kapcsolatos bizonyítékokra – miközben előírja azok fokozatos nyilvánosságra hozatalát.

Miért érhet akár 900 millió dollárt?

A Zapruder-film értékét 1999-ben egy választottbíróság 16 millió dollárra becsülte, „példátlan értékű, egyedülálló történelmi tételként”. Watnik szerint ez jó kiindulópont, de a több mint három évtizednyi kamat miatt a Nix-film értéke ma akár 930 millió dollár is lehet. „Ha azt mondjuk, hogy ez a film annyit ér, mint az a másik ’92-ben, és erre 32 évnyi, negyedéves kamatos kamatot számolunk, akkor a sok százmilliós tartományba jutunk.”

A cél nem csak a pénz – új információkat akarnak kikényszeríteni

Nix fia, Orville Nix Jr. tavaly júliusban meghalt, ami lassította az eljárást. Az ügyvédek azonban nemcsak kártérítést akarnak, hanem azt is, hogy a kormány új információkat adjon ki a JFK-ügyben eltűnt vagy „nem lokalizált” bizonyítékokról. „Ez végső soron egy gyilkosság bizonyítéka, az országunk elnökének meggyilkolásáé. Ezért még fontosabb, hogy tudjuk, hol vannak ezek a feljegyzések.”

A család szerint több kulcsfontosságú dokumentum és tárgyi bizonyíték eltűnt, köztük: az elnök kiegészítő boncolási jegyzőkönyvének eredeti példánya, és akár három boncolási fotó is.

A Nemzeti Levéltár nem reagált a megkeresésre. A 1964-es Warren-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald egyedül cselekedett, ám ezt a következtetést a mai napig sokan vitatják.