560 millió forint táppénzt igényeltek üzemi balesetre hivatkozva
Egy férfival és élettársával szemben emelt vádat a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség, miután a vád szerint a korábbi 180 ezer forintos havi bér helyett több, mint 90 milliós havi bérről kötöttek egy valótlan szerződést, majd igényeltek baleseti táppénzt hét hónapos időtartamra.
MTI/Vasvári Tamás
A vádirat szerint a férfi egy szegedi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetéséért vállalkozóként havi 180 ezer forint jövedelemben részesült, még élettársa a cég alkalmazottja volt. 2018. június 29-től a férfi a korábbi tisztséget munkaviszonyban látta el, míg élettársa is a cég ügyvezetője lett. A férfi kapcsán a munkáltatói jogokat élettársa gyakorolta és kötött vele havi bruttó 92 millió forintos munkabért tartalmazó munkaszerződést.
A nő ugyanezen tisztséget díjazás nélkül látta el. A szerződés aláírása után négy nappal, a harmadik munkanapon bekövetkezett üzemi balesetre hivatkozva az illetékes kormányhivataltól baleseti táppénzt igényeltek a keresőképtelenség hét hónapjára folyamatosan, mindösszesen 568 millió forintot. Az elektronikus úton benyújtandó és kitöltendő nyomtatványokon a havi munkabér összegét „csak” 9,2 millióra tudták kitölteni, de mivel a program akkora összeg beírását nem engedélyezte, ezért egy külön nyilatkozatot juttattak el a könyvelőnek a havi 92 millió forintos munkabérről.
A hatályos jogszabályok szerint a munkaszerződés szerinti munkabér összege a baleseti táppénz alapja, mivel a férfi a balesetet megelőzően nem rendelkezett 180 napi jövedelemmel. A kormányhivatal nem állapította meg a jogosultságot, az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztette, így az állami költéségvetést vagyoni hátrány nem érte.
A vádlottak a vádirat szerint valótlan összegű munkabért határoztak meg és valótlan okiratokat nyújtottak be az 568 millió forint megszerzése érdekében. A korábbi időszakban pár tízmilliós éves bevétellel működő cégnek havi szinten 250 millió, míg éves szinten legalább három milliárd forintos árbevételt kellet volna realizálnia ekkora nagyságú munkabér kifizetéséhez, amelynek töredékét sem érte el korábbi forgalma.
A főügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérletével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.
