Juliet Caryl szerint „szörnyű bánásmódban” részesült az ashfordi William Harvey kórház zsúfolt sürgősségijén, ahová mentő szállította be – írja a Mirror. A cukorbeteg, inzulinra szoruló nő elismeri, hogy az NHS óriási nyomás alatt működik, mégis megdöbbentette az, amit „diabolikus élményként” ír le.

A statisztikák szerint a William Harvey és a Queen Elizabeth The Queen Mother Hospital sürgősségijén a betegek mindössze 57,9%-át látták el négy órán belül – jóval az NHS 78%-os célértéke alatt. Juliet Caryl december 12-én, kora reggel lett rosszul otthonában: erős hányás és hasi fájdalom kínozta. A mentő 7 óra után vitte be a kórházba, ahol kerekesszéket kapott, de a fájdalom miatt nem tudott ülve maradni, ezért lefeküdt a padlóra.

Állítása szerint a következő 5 órában a személyzet többször is elsétált mellette anélkül, hogy megvizsgálta volna, vagy akár fájdalomcsillapítót, ételt vagy italt ajánlott volna. Barátja fotót is készített arról, ahogy egy nővér elsétál mellette. „Szörnyű bánásmódban részesültem. Órákig nem kaptam sem fájdalomcsillapítót, sem bármi mást. A személyzet elsétált mellettem. Nem volt méltóság, nem volt gondoskodás.”

Súlyos állításokat tett

Rövid időre sikerült felkerülnie egy sürgősségi ágyra, de – elmondása szerint – öt perc után két dolgozó felszólította, hogy hagyja el azt, miközben az ágyat később sem használta más beteg. „Tele volt a hányótálam, és még csak ki sem cserélték. Fel sem ajánlották.” – mondta.

Barátja, Samantha Sherwood végig mellette maradt, és többször próbált segítséget kérni. „A földön feküdt – körülötte hányótálak és koszos papírzsebkendők. A sürgősségi tele volt. Minden szék foglalt volt. Találtam egy orvost egy sarokban ülve. Mondtam neki, hogy senki sem nézett rá. Azt válaszolták: ‘keresünk egy orvost’. Amikor visszamentem Juliethez, a betegek adtak neki zsebkendőt és innivalót. A személyzet csak elsétált mellette, átlépte a lábát.”

Végül 12:30 körül látták el, majd egy vizsgáló részlegre vitték. Húgyúti fertőzést diagnosztizáltak nála, hányáscsillapítót és antibiotikumot kapott. Bár hazamehetett, továbbra is rosszul volt, és napokig tartott, mire jobban lett. „Nagyon dühös vagyok, mert egész életemben fizettem a társadalombiztosításba, és semmi segítséget nem kaptam. Tudom, hogy az NHS nincs jó állapotban, de ez diabolikus volt. Akár meg is halhattam volna.”

Bocsánatkérést sem kapott

Azt is elmondta, hogy sem bocsánatkérést, sem magyarázatot nem kapott a padlón töltött órákra. „Függetlenül attól, milyen állapotban vagy, senkinek sem szabadna a földön feküdnie.” A kelet-kenti sürgősségik hosszú ideje súlyos terhelés alatt működnek. A William Harvey kórház korábban már a kávézóját is ideiglenes kórteremmé alakította. Novemberben 1105 beteg várt 12 óránál többet ágyra – ez országos szinten a hetedik legrosszabb adat.

A kórház vezetése közben változásokon megy át: a Trust vezérigazgatója, Tracey Fletcher „váratlan szabadságra” ment, helyét ideiglenesen Dr. Des Holden vette át. „Tisztában vagyunk vele, hogy a súlyos fájdalomban való várakozás megterhelő, és sajnáljuk Ms. Caryl tapasztalatait. A sürgősségi osztályok a klinikai szükségletek alapján priorizálják a betegeket az elsődleges vizsgálat után. Arra bátorítjuk Ms. Caryl-t, hogy vegye fel a kapcsolatot a PALS-szal, hogy panaszát teljes körűen kivizsgálhassuk.”