5 jele annak, hogy depresszióssá váltunk koronavírus-járvány idején
Hazánkban is elkezdődött a COVID-19 pandémia második fertőzési hulláma, mivel egyetlen nap leforgása alatt több mint 450 emberről derült ki, hogy hordozzák a koronavírus kórokozóját, ezért rendkívül fontos időben felfedezni magunkon a tüneteket, ezzel megvédve magunkat és hozzátartozóinkat.
Hazánkban is elkezdődött a COVID-19 pandémia második fertőzési hulláma, mivel egyetlen nap leforgása alatt több mint 450 emberről derült ki, hogy hordozzák a koronavírus kórokozóját, ezért rendkívül fontos időben felfedezni magunkon a tüneteket, ezzel megvédve magunkat és hozzátartozóinkat.
Manapság nagyon nehéz életet élünk. A hírek állandóan arról szólnak, éppen hányan kapták el a koronavírust, 24 óra alatt pedig pontosan mennyi áldozatot regisztráltak az országok. Az egészségügyben dolgozó ápolók és orvosok állandó megterhelés alatt végzik munkájukat, hiszen a kórházi ellátórendszerek sok helyen nem bírják azt a rengeteg beáramló beteget, akiket kezelni kellene.
A lesújtó és sokszor döbbenetes fejleményeken kívül természetesen érkeznek pozitív hírek is a felgyógyultakról, a potenciális vakcinákról és a fertőzés enyhüléséről, ezeket azonban gyakran a média hatására árnyalják a negatív információk, így a pánikkeltés gépezete foroghat a maga módján tovább.
Nem csoda, hogy ebben az időszakban feszültebbek vagyunk és erőteljesebben szorongunk, ugyanis nem szeretnénk áldozatául esni a kórokozónak, hiába minimális az esélye annak, hogy tragikus következményekkel járhat a fertőzés.
Összegyűjtöttünk 5 tipikus tünetet, ami arra utalhat, hogy minket is elért a pandémia szele, már ha a depresszióra, a magányra és a kétségbeesettségre gondolunk.
Feladtuk, hogy segítséget kérjünk másoktól
Jelenleg nagyon nehéz kontaktusban maradni a családunkkal és a barátainkkal, csupán a közösségi médiát, a videóbeszélgetéseket és az chatelést hívhatjuk segítségül, ezek a megoldások viszont egyáltalán nem helyettesítik a személyes találkozásokat.
Ha reménytelennek érezzük a kapcsolatrendszerünk fenntartását, és azt észleljük magunkon, hogy közeledés helyett eltávolodtunk szeretteinktől, nagy valószínűséggel depresszióssá váltunk.
Azok az emberek, akiknél kialakultak a depressziós zavarok, sokkal nehezebben tudnak másokkal szóba elegyedni, kihívást jelent számukra egy átlagos beszélgetés, sokszor pedig közönyösek és elkerülik más egyének társaságát.
Állandóan éhesek vagyunk
Ha depressziósak vagyunk, akkor a kimaradt boldogsághormonokat evéssel tudjuk leghatékonyabb módon pótolni, ami komoly elhízáshoz vezethet. Ezt a problémakört a másik oldalról is megközelíthetjük, hiszen sokszor éppen a túlzott evés okozhat szorongást és depressziót.
Az egyik amerikai tanulmány szerint a táplálkozási gondokkal küzdő emberek 42%-ánál szorongásos zavarok jöttek létre már gyermekkorban.
Az intenzív szorongás általában könnyen idézhet elő túlfogyasztást, mivel ha be vagyunk zárva, unatkozunk és saját gondolatainkba temetkezünk, ezáltal súlyos mentális elváltozások léphetnek fel, amelyek rossz közérzettel járnak, amit evéssel fojthatunk el.
Nincs étvágyunk
Meglepő módon akkor is érdemes mentális betegségre gyanakodnunk, ha jó ideje nem csúszik le egyetlen falat sem a torkunkon.
Az American Journal of Psychiatry tudományos lapban megjelent kutatásból kiderült, hogy a depresszióval diagnosztizált páciensek 35%-ánál tapasztalták csak az étvágy növekedését, a betegek mintegy 48%-ánál viszont jelentős visszaesést észleltek.
Ha pár napja egyszer sem éreztük úgy, hogy jó lenne valamit bekapni, illetve az éhségérzetünk sem jött elő, akkor nagy eséllyel depressziós zavar alakulhatott ki nálunk.
Állandóan aludni szeretnénk
A fáradtság és a levertség, továbbá az úgynevezett hiperszomnia, vagyis a nagyfokú nappali aluszékonyság intő jele lehet annak, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben.
Ha nem megyünk munkába, mert otthon kell maradnunk a koronavírus-járvány miatt, könnyen elunhatjuk magunkat, kevesebbet mozoghatunk, ezáltal egyre gyakrabban érezhetjük azt, hogy akár ülve is képesek lennénk egy jót szundítani.
Sokszor azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha az átlagos 7-8 óránál többet alszunk, ekkor ugyanis lecsökkenhet az agyban a szerotonin szintje, így egész nap bágyadtak lehetünk, nem beszélve arról, hogy hangulatzavarok jöhetnek létre – ezek mind a depresszió fő tünetegyüttesei.
Nem tudunk aludni és pihenni
Az insomniaként elhíresült alvászavar talán az egyik legveszélyesebb egészségügyi probléma a depresszió összes szimptómája közül, mivel a nem megfelelő pihenés következtében akár szervi panaszok is létrejöhetnek.
A Sleep szaklapban közzétett publikációban a kutatók arról írtak, hogy az álmatlanság tovább mélyítette a súlyos depressziós zavarban (MDD) szenvedő páciensek gondjait, ezáltal még súlyosabb tünetekkel kellett megküzdeniük a betegeknek.
A kialvatlanság jelentősen lecsökkentheti az életminőséget, képtelenek leszünk a társasági életre, nem fogunk tudni megfelelően teljesíteni a munkahelyünkön, valamint egyre inkább magunkba zárkózhatunk és eltávolodhatunk hozzátartozóinktól, családunktól és barátainktól.