2050 előtt eltűnhet a jég a nyári hónapokra az Északi-sarkról
A Geophysical Research Letters tudományos lap hasábjain pénteken megjelent legújabb tanulmányok szerint a Jeges-tenger sokkal korábban jégmentessé válhat.
A kutatásokat 21 intézet végezte 40 klímamodellen és arra jutottak, hogy az Északi-sark környékén található óriási jégtáblák teljesen elolvadhatnak majd a nyári időszakra a jelenlegi nagymértékű szén-dioxid kibocsájtás miatt.
Még ha sikerülne is valamilyen csoda folytán drasztikusan csökkenteni a légszennyezést, az északi félteke óceánjának befagyott rétege ennek ellenére is minden nyáron eltűnhetne a 21. század közepére.
„A legvalószínűbb forgatókönyv alapján a Jeges-tenger gyakorlatilag jégmentes lesz minden éven szeptemberig már 2050 előtt.”
Jelenleg az Északi-sark egész évben be van fagyva. Amíg a jég a nyári hónapokban olvadásnak indul, addig télen újra kialakul a masszív jégréteg.
A Hamburgi Egyetem professzora, Dirk Notz szerint vészjóslóak a kutatások eredményei:
„Még úgy sem tudnánk megállítani az olvadást, ha lecsökkentenénk a szén-dioxid kibocsájtást és 2 Celsius-fokkal az iparosodás előtti értékek alá szorítanánk a globális felmelegedést. Ez még minket is meglepett.”
A jégréteg vékonyodása és nyárra való eltűnése óriási mértékben befolyásolhatja majd a régió ökoszisztémáját. Az egyik korábbi, 2019 novemberében közzétett tanulmány szerint a Jeges-tenger jégrétegének olvadása elősegítheti a rendkívül fertőzőképes PDV (phocine distemper) vírus terjedését a környező óceánokban.
A kórokozót először 1988-ban izolálták Észak-Európában és több mint 18 ezer fóka pusztulásához vezetett. A fertőzés leginkább a tengerekben élő emlősökre jelent veszélyt. Olyan tüneteket produkál, mint például a magas láz, nehézlégzés, az orr és a szemek gyulladása, végül pedig halál.
Az óceánok felmelegedésének köszönhetően a PDV-n kívül az algák is burjánzásnak indulhatnak, amelyek szintén végzetesek lehetnek az állatok számára.
A Nature Geoscience lapban februárban közzétett kutatás szerint az északi sarkkör térségében található örökfagy, más néven permafroszt réteg szintén jelentős olvadásnak indult. A jelenlegi becslések alapján ez az állandó 0 Celsius-fok alatti permafroszt 1,5 billió tonna szenet tartalmazhat, ami a benne található halott növények, állatok és mikróbák miatt lehetséges.
Ha ez a jégréteg elkezd olvadni, további hatalmas mennyiségű szén-dioxid kerülhet az atmoszférába, ami tovább gyorsíthatja a globális felmelegedés folyamatát. A tanulmány szerzői figyelmeztettek, hogy az északi sarkkör felett elterülő régió 20%-a érintett lehet ebben a klímaváltozásban.
Közben nemrég újabb negatív csúcsok dőltek meg:
