2024-től a sebességszabályozó is kötelező lesz az autókban
Az új év gyökeresen új közlekedésbiztonsági előírásokat hoz a közúti járműveknél az Európai Unióban: minden forgalomba kerülő autót kötelező lesz felszerelni bizonyos berendezésekkel, pl. gyorshajtásgátlóval, villogó féklámpával és egyebekkel.
Fotó: Unsplash 
Hosszú előkészítés után 2024-ben életbe lépnek azok az intézkedések, amelyek az európai közlekedésbiztonságot a járművek intelligens eszközökkel való ellátásával javítják. Az EU 2019-ben dolgozta át az általános járműbiztonsági rendeletet (GSR), amelynek köszönhetően 2024 júliusától az új autók esetében több aktív biztonsági rendszer beszerelése kötelezővé válik – írta a kozlekedesbiztonsag.kti.hu, amit az Infostart szúrt ki.
A legtöbb vitát és tiltakozást az intelligens sebességszabályozó (Intelligent Speed Assist – ISA) váltotta ki, amely aktívan figyeli a sebességet, az aktuális korlátozásokat, és ha túllépést érzékel, akkor lassításra készteti a járművezetőt, azaz figyelmezteti, ha túllépné a sebességhatárt. A rendszert eredetileg úgy akarták bevezetni, hogy aktívan gátolja a sebességtúllépést, de végül ez nem valósult meg, így a rendszer mindössze hang- és fényjelzéssel hívja fel a vezető figyelmét a sebességtúllépésre – derül ki a cikkből.
De az az ötlet is sok ellenérzést váltott ki, miszerint minden indítás előtt a sofőr egy beépített alkoholmérőn tesztelje az állapotát. Ha a szonda alkohol jelenlétét regisztrálja, a jármű nem indul el. A beindítást megakadályozni képes alkoholszonda beszerelése azonban egyelőre nem kötelező, a szabálymódosítás jelenleg csupán szabványosított interfész meglétét követeli meg, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben beszereljék a járművekbe az indításgátló alkoholszondát.
A EU vezetése számos kompromisszumot kötött
Kiemelik, igen érzékeny területre lépett az EU, amikor az autógyártókat arra kötelezi, hogy egy fedélzeti eszközzel folyamatosan rögzítsék a közlekedésben részt vevő járművek minden fontosabb adatát. A fekete dobozként működő adatrögzítő segítségével utólag bármikor, így akár egy baleset után is kiolvashatók lehetnek a baleset körülményeire vonatkozó adatok, mint például a sebesség, a fék működtetésére vonatkozó adatok, a hosszirányú és keresztirányú lassulás értékei, a koordináták és a baleseti vészhívó adatai (utasok száma, légzsákok nyitása stb.). A kötelező bevezetést végül elhalasztották, egyelőre 2028-ra.
A cikkben arra is kitérnek, 2024 közepén kötelezően bekerülnek a járművekbe a vészfékezésre figyelmeztető fényjelzések. Ilyen lehet a villogó féklámpa vagy ahhoz hasonló eszköz, amely jelzi a többi közlekedőnek, hogy a jármű gyors tempóban lassít vagy erősen fékez. Mint azt részletezik, a csomag több olyan eszköz beépítését is előírja, amelyek számos, jelenleg is forgalomban lévő jármű extralistáján szerepelnek:
- biztonsági rendszer, amely felméri a járművezető éberségét (figyeli például, hogy mióta vezet, és figyelmezteti, hogy szükség esetén tartson pihenőt);
- a biztonságos tolatást segítő rendszer, amely lehet akár tolatókamera is;
- abroncsnyomás-ellenőrző rendszer is, amely monitorozza az abroncsnyomást, és valós időben jelzi annak csökkenését a vezetőnek.
Végül hozzáteszik, a fenti berendezések kötelező beszerelése azt jelenti, hogy a forgalomba kerülő járműveket ezzel látják el, azonban a teljes járműpark átalakulása évtizedeket vehet igénybe. A EU vezetése számos kompromisszumot kötött azért, hogy a csomag bevezethető legyen 2024 júliusától. A sebességkorlátozó rendszer például nem képes megakadályozni a sebességtúllépést, hiszen az a sofőr saját döntésén alapul, abban viszont segíthet, hogy a szabálykövető autós ne szaladjon bele gyorshajtási büntetésbe azért, mert nem vett észre egy korlátozó táblát.
