Az északi Zhou-dinasztiához tartozó Wu császár 560 és 578 között uralkodott Kínában, a történészek pedig neki tulajdonítják a császárság északi részének egyesítését egy meglehetősen zavaros időszakban. Tudósok most nem csupán digitálisan rekonstruálták az arcát, de halálának okára is fényt derítettek.

Az uralkodó sírját még 1996-ban fedezték fel, a mindössze 36 évet élt Wu koponyacsontjából pedig később sikeresen kinyerték a császár DNS-ét. A genetikai elemzés során aztán kiderült, hogy minden bizonnyal agyvérzés okozta korai végzetét – számolt be róla a LiveScience. A technológia fejlődésével pedig az is lehetővé vált, hogy életre keltsék a megjelenését.

Pianpian Wei, a sanghaji Fudan Egyetem Kulturális Örökség és Muzeológia Tanszékének adjunktusa és kollégái tanulmányt tettek közzé az ehhez kapcsolódó munkálatokról: „Korábban az embereknek történelmi feljegyzésekre vagy falfestményekre kellett hagyatkozniuk, hogy elképzelhessék, hogyan néztek ki a korabeli emberek” – fogalmazott.

A tanulmány azt is megerősítette, hogy Wu a DNS-e alapján a hszienpejek népcsoportjából származott. A nomád nép a mai Mongólia és Kína északi területein élt, később pedig délebbre vándoroltak és a han kínaiakkal alkottak közös csoportokat.  „Ez fontos információ annak megértéséhez, hogyan terjedtek el az ősi népek Eurázsiában, és hogyan integrálódtak a helyi népekkel” – írta a tanulmány társszerzője, Shaoqing Wen, az régészettudományi doktori hallgatója.

A történelmi feljegyzésekkel egybecsengő DNS-vizsgálat szerint Wu az agyvérzés következtében agykárosodást szenvedett, ami a járására és a beszédközpontjára is hatással volt. A kutatók most azt tervezik, hogy felfedezéseik nyomán újabb ősi városokban élt népeket tanulmányoznak.