A bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályok megsértése miatt 15 millió forintos bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank egy magánszemélyre, aki bennfentes információk alapján adott le tőzsdei megbízásokat – számolt be róla a Napi.hu.

Bennfentesnek tekintendő többek között minden olyan, pénzügyi eszközzel kapcsolatos pontos információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas a pénzügyi eszköz árának lényeges befolyásolására. A tőkepiaci törvény, s a vonatkozó uniós rendelet tiltja a bennfentes információ felhasználásával kötött ügyleteket, amelyek bennfentes kereskedelemnek minősülnek. – írja magyarázatként a portál.

A Magyar Nemzeti Bank egy bejelentés alapján indított vizsgálatban arról tájékozódott, hogy a SET Group Nyrt. két, bennfentesnek minősülő információ nyilvánosságra hozását késleltette a kibocsátó érdekeire hivatkozva, amelyet a jegybanknak be is jelentett. Az érintett magánszemély szerepel a kibocsátó bennfentesi jegyzékén, így az adott információról alapvetően jogszerűen szerzett tudomást.

Ami már viszont nem volt jogszerű az esetben, hogy a piacfelügyelet elé került ügyletkötések során bizonyosságot nyert, hogy ezeket a bennfentes információkat a magánszemély felhasználta, és tőzsdei megbízásokat adott le, mely megsérti a bennfentes kereskedelem tilalmát. Az érintett magánszemély elmondta, tudomása volt arról, hogy az információkat késleltették.

A jogszabályokba ütköző kereskedelmet lefolytató személy viszont azt is hozzátette, hogy azért döntött a bennfentes információk felhasználása mellett, mert az érintett napokban szándékos piaci manipulációt tapasztalt, így árfolyamvédelmi szándékkal kívánt tranzakciókat végezni, nem nyereségszerzési okokból.

Igen ám, csak a bennfentes kereskedelem tilalma kiterjed két olyan dologra is, ami ezen esetben megemlítendő: egyrészt „racionális gazdasági indokra” hivatkozva sem lehet bennfentes kereskedelmet folytatni, másrészt meg már az önmagában tiltott piaci manipulációra utal, hogy az árfolyamvédelemre hivatkozik.

Mint a vizsgálatok során kiderült, hogy a jogsértést elkövető magánszemély – aki egyébként az uniós szabály szerint vezetői feladatokat ellátó személynek minősül – nem jelentette be az általa kötött „árfolyamvédelmi” ügyleteket, így alapvetően a jogszabályi kötelezettségének sem tett eleget ezzel.

Az MNB pedig döntést hozott, határozatban közölte, hogy 15 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabnak ki a magánszemélyre, valamint 1 millió forintos felügyeleti bírságot, amiért a vezetők ügyleteire vonatkozó jogszabályt is megsértette. Ha ez nem lenne elég, az MNB bennfentes kereskedelem gyanúja miatt feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen.