13. havi nyugdíj: fontos kérdés tisztázódott a téma kapcsán, ezt érdemes tudni
Nem mindenkinek jár a 13. havi nyugdíj. Mutatjuk, mit kell tudni ennek kapcsán.
Fotó: Unsplash
2025 februárjában érkezik a 13. havi nyugdíj, melynek összege a rendes nyugdíjéval egyezik meg, tehát technikailag februárban duplán érkezik a nyugdíj. Ugyanakkor tény, hogy nem mindenkinek jár a kifizetés: csak azok kaphatják meg, akik a megelőző év december 31-ig nyugdíjba vonultak és januárban is jogosultak a nyugdíjra. Erre a Pénzcentrum hívta fel a figyelmet, a cikket az Economx szemlézte. Abban emlékeztetnek, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. paragrafusa a társadalombiztosítási nyugellátásról a következőket írja: „(1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyévre január társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
(2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni. (3) A tizenharmadik havi nyugdíjösszeg megegyezik a tárgyév január hónapjára a jogosult megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével. (4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév első negyedévében, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja”.
Összefoglalva tehát a hatályos jogszabályos értelmében azok számíthatnak a 13. havi nyugdíjra, akik a megelőző év december 31-ig nyugdíjba vonultak, és januárban is jogosultak a nyugdíjra, vagyis ha valaki január 1-jén nyugdíjba vonul, nem számíthat a 13. havi kifizetésre, de az év eleji és az évközi nyugdíjemelésekre sem – emelik ki. A nyugdíjszakértők ezért többnyire azt javasolják, hogy megéri megvárni a következő évet a nyugdíjba vonulással, mivel hosszú távon a valorizációs szorzó emelése többet számíthat, mint a plusz egy 13. havi nyugdíj és az emelések.
A nyugdíjemelés mértéke az inflációtól függ, a tárgyévi valorizációs szorzók növekedése viszont a megelőző év kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagkeresete nominális növekedésével egyezik meg. Visszamenőleg is nyugdíjba vonulhat valaki, ez azonban a legtöbb esetben nem indokolt, és nagyon ritka esetben éri meg – magyarázzák a cikkben. Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője úgy fogalmazott: „A visszamenőleges igénylésnek a valorizációs szorzók folyamatos növekedése és az infláció lecsengése miatt jelenleg nincs indokoltsága, csak abban az esetben, ha az érintett személy dolgozna a nyugdíja mellett, és minél korábbi időponttól kívánja kiaknázni a nyugdíj melletti kereset járulék- és szochomentességét. Ekkor is érdemes alaposan megfontolni ezt a döntést”.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy fontos üzenetet küldött Orbán Viktor a nyugdíjasoknak: az idősek világnapján kaptak üzenetet a nyugdíjasok, akik fontos szerepet töltenek be a kormány életében. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szintén üzent az idős embereknek e fontos nap alkalmából, s háláját fejezte ki. Ennek során azt is elmondta, hogy a magyar nyugdíjasok fizetik a legkevesebbet a gázért és az áramért Európában.
