11 ezer tudós támogatja a klímavészhelyzetről szóló tudományos kutatást
Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe. A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek eleget a válság kezelése érdekében. Mélyreható és hosszú távú változások nélkül a világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe” Soron kívül […]
Több mint 150 országból mintegy 11 ezer tudós biztosította támogatásáról azt a nagyszabású tudományos kutatást, amely szerint a világ klímavészhelyzettel néz szembe.
A 40 év tudományos adataira épülő elemzés készítői szerint a kormányok nem tesznek eleget a válság kezelése érdekében. Mélyreható és hosszú távú változások nélkül a világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe”
írják a tanulmányban.
A kutatók erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy figyelmeztessenek a veszélyek mértékére – olvasható a BBC News honlapján.
A szakemberek hat területet neveztek meg, ahol azonnali lépéseket tartanak szükségesnek a válság hatékony kezelésére.
Az energia-előállítás területén sürgetik, hogy a kormányok vessenek ki olyan nagy összegű adót a szénre, amely eltántorít a fosszilis üzemanyagok használatától. Felszólítanak a fosszilis üzemanyagokat előállító vállalatok állami támogatásainak beszüntetésére, a kőolaj és a földgáz felváltására megújuló energiákkal.
A kutatók annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a rövid életű szennyező anyagok, mint a metán vagy a korom csökkentése által akár 50 százalékkal mérsékelhető a következő évtizedekben a rövid távú felmelegedés.
A szakemberek az erdőirtás leállítását, az erők, mezők és mangrove erdők helyreállítását sürgetik, mivel azok segítik a szén-dioxid elnyelését.
Úgy vélik, hogy szükség van az étrend jelentős megváltoztatására, a növényi alapú étrendre való áttérésre, kevesebb állati termék fogyasztására. Az élelmiszerhulladék visszaszorítását is létfontosságúnak nevezik.
Sürgetik a szénüzemanyagokra alapuló gazdaságok átalakítását, és a GDP-növekedés, mint a gazdagságra való törekvés hajszolásától való elfordulást.
Felszólítottak a világ népesség-növekedésének stabilizálásra, emlékeztetve arra, hogy az manapság napi 200 ezer fővel gyarapodik.
Elismerték, ugyanakkor, hogy történt előrehaladás egyes területeken, például jelentősen nőtt a megújuló energiahasználat: egy évtized alatt a szél- és napenergia felhasználása 373 százalékkal, de az még így is eltörpül a fosszilis üzemanyagok használata mellett.
A kutatók hangsúlyozták, hogy elegük van a klímakonferenciák és tanácskozások sorozatából, amelyek nem vezettek értelmes cselekedetekhez. A növekvő globális tüntetéseket reményt keltőknek nevezték. „Bátorít minket az aggodalmak globális fellobbanása, az hogy – a kormányok új politikákat fogalmaznak meg, a diákok sztrájkolnak, bírósági perek folynak és a polgárok helyi mozgalmai változásokat követelnek” – írták.
