Ilyen véleménnyel vannak egymásról a magyarok és a németek
Egy igen érdekes kutatási végeredményt osztott meg a Nézőpont Intézet Magyarországról és Németországról.
Fotó: Unsplash/Gabriel Menchaca A magyarok és a németek kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymás országáról, és mindkét nemzet szerint nagyon fontos a két ország jó kapcsolata az Európai Unió (EU) jövőjének szempontjából – derül ki a Nézőpont Intézet által idén hatodik alkalommal elkészített magyar-német barométerből, amelynek eredményeit szerdán mutatták be Budapesten.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a Magyarországon és Németországban is ezer ember telefonos megkérdezésével készült kutatásban a magyarok 56, a németek 59 százaléka volt inkább jó véleménnyel a másik országról, a kétoldalú kapcsolatok terén azonban még lenne hova fejlődni, a megkérdezettek kevesebb mint fele gondolja ugyanis, hogy jók a kétoldalú kapcsolatok.
Ezeken azért is kellene javítani, mert a felmérésben részt vevők többsége – a magyarok 88, a németek 70 százaléka – szerint az unió jövője szempontjából fontosak a kétoldalú kapcsolatok – tette hozzá az igazgató. A kutatásból kiderül az is, hogy a németek problémásnak látják Magyarországon az állampolgári jogok érvényesülését, 48 százalékuk szerint nem érvényesülnek ezek a jogok, és csupán 29 százalékuk szerint van minden rendben ezen a téren. Szintén 48 százalék gondolja azt, hogy Magyarországon a médiumok nem kritizálhatják a kormányt.
A magyarok szerint Németországban nincs probléma az állampolgári jogok érvényesülésével, és csupán 23 százalék véli úgy, hogy a médiumok nem kritizálhatják a kormányt. Arra a kérdésre, hogy megéri-e befektetni a másik országban a németek 31 százaléka válaszolt igennel, de ez növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest, míg a magyarok részéről némi elbizonytalanodás látható, 2020-hoz képest 57 százalékról 41 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint megéri befektetni Németországban – közölte Mráz Ágoston Sámuel.
Társadalmi szinten nincs probléma a német és a magyar emberek között
Beszámolója szerint látható továbbá, hogy társadalmi szinten nincs probléma a németek és a magyarok között, a megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, 76 százalék pedig még a közvetlen főnökének is.
Véleménykülönbség van azonban a németek és a magyarok között abban, hogy mely területeken kellene a két országnak szorosabban együttműködnie: míg a németek az EU politikai reformjában és a migráció kérdésében szeretnének szorosabb munkakapcsolatot, addig a magyarok az államadósság elleni küzdelmet, valamint az unión belüli gazdasági fejlesztéseket jelölték meg legfontosabbként – ismertette az igazgató.
Németországban a „mainstream” sajtó helyett a „másodvonalat” is érdemes figyelni
Az eredmények bemutatása után kerekasztal-beszélgetés során elemezték az adatokat. Bauer Bence, Matthias Corvinus Collegiumnál (MCC) működő Magyar-Német Intézet igazgatója tudatlansággal magyarázta a felmérés eredményeit, szerinte a magyarok se tudnak sokat Németországról, de még mindig többet, mint a németek Magyarországról. Tízből hét németnek nem sok fogalma van Magyarországról, de a személyes tapasztalat pozitív irányba tudja mozdítani a véleményeket – vélekedett.
Kitért arra is, hogy szerinte Magyarország nagy lemaradásban van a nyugati országokhoz képest a kommunikációs csatornák és a kapcsolati háló tekintetében, ezért ezeket fontos lenne bővíteni. Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arról beszélt, hogy a Németországban „mainstream” sajtó helyett érdemes megnézni inkább a „másodvonalat”, azaz a hírek körül kibontakozó kommentárokat, az átlagemberek véleményét, mert a kettő nem mindig egyezik.
Ezért ebben a „másodvonalban” kellene erősebben jelen lennie a magyar véleményeknek, így ugyanis szélesebb rétegeket lehet elérni, nagyobb hatást lehet tenni az emberekre. Fontos lenne a magyar cikkeket, a magyar miniszterelnök beszédeit németre lefordítani, hogy első kézből kapjanak tényszerű információkat a németek, és ezáltal reálisabb képet tudjanak kialakítani a másik országról – emelte ki.
Arne Gobert, a magyarországi Német Gazdasági Klub (DWC, Deutscher Wirtschaftsclub Ungarn) elnöke azt hangoztatta, hogy a felmérés adatai az átlagemberek véleményét tükrözik, de például a gazdasági kérdésekben biztosan eltér a gazdasági szereplők véleménye az átlagemberétől, a Magyarországon tevékenykedő németek több mint 80 százaléka ugyanis továbbra is szívesen fektet be itt.
Egyetértett azzal, hogy a magyarok sokkal többet tudnak Németországról, mint fordítva, de szerinte nem itt kell keresni az eltérő vélemények okát, a geopolitikai és világpolitikai aspektusok sokkal inkább befolyásolhatják a kapott adatokat.
Michael Winzer, a kutatást támogató Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője a felmérést méltatva kiemelte, hogy a kapott eredmények reprezentatív alapon a tényeket mutatják, segítenek felismerni a két ország közötti különbségeket, valamint megmutatják, hogy Európa mennyire sokszínű, és a politikai álláspontok mennyire sokfélék. Magyarország megbízható partnere Németországnak, sok közös vonása van a két országnak, és ezt ápolni, gondozni kell, hogy megmaradjon a kapcsolat – fogalmazott Michael Winzer.
(MTI)
