A „Zombieland” (2009) című film a zombihorror és a vígjáték különleges ötvözete, ami új irányt adott a műfajnak: a túlélés történetét humorral, akcióval és családi drámával vegyítette. A film azért vált kiemelkedővé, mert bebizonyította, hogy a zombifilmek lehetnek egyszerre félelmetesek és szórakoztatóak.

A történet az Egyesült Államok posztapokaliptikus pusztaságában játszódik, ahol egy maroknyi túlélő próbál boldogulni a zombijárvány után. „A Zombieland egy akció-vígjáték, ami egy túlélőkből álló csoportot követ, akik megpróbálnak eligazodni az Egyesült Államok posztapokaliptikus pusztaságában a zombijárvány után.” A film főhőse Columbus (Jesse Eisenberg), egy ügyetlen és visszahúzódó egyetemista, aki a járvány kitörésekor találkozik Tallahassee-vel (Woody Harrelson), a cinikus túlélővel.

Az út során két újabb karakter csatlakozik hozzájuk: Wichita (Emma Stone) és Little Rock (Abigail Breslin). A négyes fokozatosan egy különös, de szerethető „családdá” kovácsolódik. „Columbus összeáll Tallahassee-vel, egy cinikus túlélővel. Ketten találkoznak Wichitával és Little Rockkal, és mindannyian egy kedves, diszfunkcionális családdá válnak.” Ez a dinamika adja a film szívét, amely a zombiapokalipszis közepette is az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza.

A film egyedisége, hogy a műfaj megszokott sötét és nyomasztó hangulata helyett a humorra és a közösségteremtésre helyezi a hangsúlyt. „A Zombieland az egyik legfontosabb zombifilm, mert egy új generációnak mutatta meg, hogy a zombifilmek lehetnek viccesek is.” Ez a megközelítés új közönséget vonzott a műfajhoz, és friss energiát adott a zombihorror világának.

A történet középpontjában nem a világvége komor kilátásai állnak, hanem az, hogyan lehet a káoszból új közösséget, sőt családot építeni. A Collider így fogalmaz: „Ahelyett, hogy a világ végének komor kilátásaira összpontosítana, ahogy sok zombifilm teszi, ennek a történetnek a középpontjában az áll, hogyan jön létre egy család a káoszból.” Ez a szemlélet különbözteti meg a filmet a legtöbb zombihorrortól, amelyekben az emberek többnyire csak saját túlélésükért küzdenek.

A „Zombieland” tehát egy szórakoztató akció-vígjáték, és egyben családi dráma is, ami a társadalom összeomlása közepette is az összetartozás erejét mutatja be. „A történet lényege egy családi dráma, amely kiemeli a filmet a zombiműfajból, ami gyakran olyan történeteket mutat be, ahol az emberek egyszerűen csak magukra figyelnek, miközben a társadalom összeomlik.”