Covid, élelmiszerbiztonság, feszültség, háború: mi vár ránk most?

A Kereskedelmi Világszervezet vezetője vasárnap óvatos optimizmusának adott hangot, amikor a világ kereskedelmi miniszterei összeültek, hogy foglalkozzanak az élelmezésbiztonsággal, a túlhalászással és a Covid-vakcinákhoz való egyenlő hozzáféréssel.

Ngozi Okonjo-Iweala megnyitotta a WTO a miniszteri találkozót, amelyet közel öt éve nem rendeztek meg, és azt mondta, hogy „köves, göröngyös útra kell számítani, néhány taposóaknával az út mentén”.  

Az újságíróknak azonban elmondta, hogy „óvatosan optimista” abban, hogy a több mint 100 részt vevő miniszter legalább egy vagy két dologban sikerül megállapodniuk a sürgető kérdések hosszú sorából, és ez „sikernek számít”.  

A WTO-ra nagy nyomás nehezedik, hogy a régóta várt kereskedelmi megállapodásokat egy sor kérdésben megszülessenek, és egységet mutasson a még mindig tomboló világjárvány és a közelgő globális éhínségválság közepette.

Mivel azonban a globális kereskedelmi szervezet csak konszenzussal hoz döntéseket, a megállapodások elérése több mint trükkös lehet – írja a Bangkok Post. 

A négynapos találkozó napirendjének élén az áll, hogy Oroszország ukrajnai háborúja – amely hagyományosan több százmillió embernek élelmiszert adó kenyérkosár – milyen hatással van az élelmezésbiztonságra.

„A feszültség a zárt ajtók mögött zajló ülésen fokozódott, ahol több küldött is felszólalt, hogy elítélje Oroszország ukrajnai háborúját, köztük Kijev megbízottja, akit álló ovációval fogadtak” – mondta újságíróknak Dan Pruzin, a WTO szóvivője.

Ezután, közvetlenül Maxim Reshetnikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter felszólalása előtt mintegy három tucat küldött „kisétált” – tette hozzá. Még a konferencia kezdete előtt az Európai Unió 57 ország képviselői szolidaritást vállaltak Ukrajnával, Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa pedig Oroszország „illegális és barbár agresszióját” bírálta. 

A vitatott légkör ellenére a miniszterek várhatóan megállapodnak az élelmezésbiztonság megerősítéséről szóló közös nyilatkozatban, amelyben „kötelezettséget vállalnak arra, hogy konkrét lépéseket tesznek a kereskedelem megkönnyítése, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági világpiacok működésének és hosszú távú ellenálló képességének javítása érdekében”. 

A szövegtervezet szerint az országok megfogadják, hogy „különös figyelmet fordítanak a fejlődő országok tagjainak sajátos szükségleteire és körülményeire”. Ngozi reméli, hogy „közösen helyesen fognak cselekedni”.  

Némi optimizmus mutatkozik arra vonatkozóan, hogy több mint két évtizedes tárgyalássorozat után az országok végre megállapodhatnak az illegális és szabályozatlan halászatot elősegítő támogatások betiltásáról.

Az egyik fő vitás pont az úgynevezett különleges és differenciált bánásmód (SDT) volt a fejlődő országok számára, beleértve a legnagyobb halászországot, Indiát, amely mentességet kérhet.

A mentességek időtartama továbbra is meghatározatlan, és a környezetvédelmi csoportok arra figyelmeztetnek, hogy a 10 évnél hosszabb időtartam katasztrofális következményekkel járna. India 25 évre szóló mentességet követelt, és eddig nem hajlandó engedni.

India egy másik kulcsfontosságú kérdésben is kemény hangot ütött meg: a Covid-válság kapcsán kijelentették, hogy „a gazdag országoknak önvizsgálatra van szükségük. Szégyenkezve kell fejet hajtanunk, amiért nem tudtunk időben reagálni a járványra”.  

India és Dél-Afrika 2020 októberében kezdte el szorgalmazni, hogy a WTO ideiglenesen szüntesse meg a szellemi tulajdonjogokat a koronavírussal kapcsolatos orvosi eszközökre, például a vakcinákra vonatkozóan, hogy a szegényebb országokban egyenlőbb hozzáférést biztosítson.

Több tárgyalási forduló után az EU, az Egyesült Államok, India és Dél-Afrika kompromisszumot kötött. A szöveg, amely lehetővé tenné a legtöbb fejlődő ország számára – Kína kivételével –, hogy a szabadalom jogosultjainak engedélye nélkül állítsanak elő Covid-vakcinákat, még mindig ellenállásba ütközik mindkét fél részéről.

A gyógyszeripar ragaszkodik ahhoz, hogy a mentesség aláásná az innovációba történő beruházásokat, míg a közérdekű csoportok azzal vádolják, hogy a szöveg messze elmarad a szükségesektől, mivel korlátozza és bonyolítja a vakcinák alóli mentességet, és nem terjed ki a Covid-kezelésekre és -diagnosztikára.