A szervezet szerint a jelenlegi globális helyzetben több olyan vírus is kering, amelynek halálozási aránya elérheti a 70 százalékot, és amely képes lehet az emberiséget újra térdre kényszeríteni. A BBC számára készült Disease X: Hunting the Next Pandemic című dokumentumfilmben Dr. Chris Van Tulleken a WHO genfi központjában vett részt napi egyeztetéseken, ahol Afrikából, Ázsiából és Amerikából jelentettek potenciálisan veszélyes járványkitöréseket.

Egy vietnámi madárinfluenza-járvány például 129 igazolt esetből 65 halálesetet okozott, míg a WHO adatai szerint a sárgaláz Bolíviában, Brazíliában, Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban 144 esetből 56 halálos kimenetelű volt.

Dr. Margaret Harris, a WHO szóvivője így fogalmazott: „Ebola, Marburg, influenza, az összes koronavírus, de valószínűleg a legfontosabb az X-kór. Az X-kór egy kifejezés, amit 2018-ban alkottunk meg egy ismeretlen kórokozóra, ami képes lehet egy súlyos globális pandémiát okozni. Ami bekövetkezhet, az a Covid–19 járványt enyhének fogja láttatni.”

Nagyon veszélyes vírusok vannak odakint

A szakértők különösen aggódnak a Henipavírus miatt, amelynek halálozási aránya 40 és 75 százalék között mozog. Dr. Van Tulleken emlékeztetett arra, hogy a 90-es években Malajziában egy egész falut kellett karantén alá vonni, miután a vírus sertésekről terjedt át az emberekre. A kutatók most ausztráliai denevérekben is kimutatták a vírus elemeit, ami növeli annak kockázatát, hogy a kórokozó légúti úton is terjedhet.

A WHO figyelmeztetése szerint nemcsak vírusok, hanem baktériumok és gombás fertőzések is jelenthetik a következő globális fenyegetést. Dr. Van Tulleken így fogalmazott: „Lehet, hogy egy módosított, mutálódott változata annak, amit már jól ismerünk, de az is lehet, hogy egy teljesen új kórokozó – olyan, amilyet még soha nem is képzeltünk el.”

Külön aggodalomra ad okot a H5N1 madárinfluenza, ami már szarvasmarhák között is megjelent, és farmerek, valamint állatorvosok fertőződését is okozta. Bár a nyers tej fogyasztásából eddig nem jelentettek súlyos eseteket, Dr. Van Tulleken szerint a helyzet így is kritikus: „A legjobb forgatókönyv egy H5N1-pandémia esetén az, hogy átalakul egy ártalmatlan betegséggé. A legrosszabb, ha valami rendkívül halálossá és nagyon fertőzővé mutálódik.”

A WHO szakértői napi szinten figyelik a világjárvány-potenciállal bíró kórokozókat, és abban bíznak, hogy időben tudják majd figyelmeztetni a világot, mielőtt túl késő lenne.