A film január 1‑től az HBO Max kínálatába kerül. A Collider szerint ez az egyik „legnagyobb vígjáték, amely valaha készült”, és most ismét széles közönséghez juthat el. A film forgatókönyvének első változatát Andrew Bergman írta Tex X címmel, amit Brooks megvásárolt, majd több humoristát – köztük Richard Pryort – is felkért az újraírásra. Egyetlen instrukciót adott nekik: „Kérem, ne írjanak udvarias forgatókönyvet.” A végeredmény ennek megfelelően merész, provokatív és a maga idejében példátlanul szókimondó lett.

A film, ami egyszerre sokkolt és nevettetett

A forgatókönyv határait feszegető humorral dolgozott: a filmben „még ma is megdöbbentő mennyiségű rasszista sértés” hangzik el, és szerepel benne egy hírhedt, babfogyasztás okozta, hosszan elnyújtott pukizós jelenet is.

Brooks még a westernikon John Wayne‑nek is felajánlott egy szerepet, ám Wayne – miután elolvasta a forgatókönyvet – visszautasította, ugyanakkor azt mondta: „Elsőként fogok beülni, hogy megnézzem.” A film főcímdalát Frankie Laine énekelte fel, aki nem tudta, hogy vígjátékról van szó, így teljes komolysággal adta elő a dalt — ez csak tovább növelte a humor hatását.

Miről szól a filmről?

A történet 1874-ben játszódik, amikor az új transzkontinentális vasútvonal a csendes Rock Ridge városán keresztül haladna, ezzel óriási értéket adva a területnek. A korrupt főügyész, Hedley Lamarr (Harvey Korman) és embere, Taggart (Slim Pickens) azonban bűnbandák segítségével próbálják elüldözni a lakókat.

A káosz fokozására Lamarr eléri, hogy az állam alkalmatlan kormányzója (akit maga Brooks alakít) egy halálra ítélt férfit, Bartot (Cleavon Little) nevezzen ki seriffnek. Bár a város lakói előítéletesen fogadják, Bart hamar bizonyítja rátermettségét, különösen akkor, amikor a részeges Waco Kid (Gene Wilder) oldalán szembeszáll Lamarr óriási erejű embereivel, például a lóütő Mongóval (Alex Karras), és túljár a csábító Lili Von Shtupp (Madeline Kahn) eszén. A végső összecsapásban Bart a város lakóit és más kitaszítottakat egyesít, hogy együtt vegyék fel a harcot a gonosz ellen.

A film tartalma miatt sok vita övezte, ám a közönség imádta: a Fényes nyergek 119 millió dollárt hozott, miközben mindössze 2,6 millió dollárból készült. Az Amerikai Filmintézet 2000-ben a 20. század 6. legjobb vígjátékának választotta, 2006-ban pedig az amerikai Kongresszusi Könyvtár is megőrzésre jelölte a Nemzeti Filmregiszterben.