Vizsgálatot indítottak az egyik legnagyobb divatmárkánál, miután meghalt egy női dolgozó az egyik indiai gyárukban
Kedden bejelentette a divatcikkek kiskereskedelmével foglalkozó ismert svéd márka, a H&M, hogy szexuális zaklatások miatt vizsgálatot indítottak, miután az egyik indiai beszállítójuk gyárában életét vesztette egy női dolgozó.
A botrány január 5-én robbant ki, miután megtalálták egy 20 éves fiatal nő holttestét az India déli részén található Tamil Nadu államban, aki történetesen a H&M beszállítójának gyárában dolgozott – adta hírül az Al Jazeera. Az esetet követően több mint kéttucat nő állt elő azzal, hogy szexuálisan zaklatták őket a munka során.
A H&M pedig ennek hatására beleegyezett, hogy egy független szervezet bevonásával teljes körű vizsgálatot folytatnak le a szóban beszállítónál, és mint közleményükben jelezték, a jövőbeni együttműködésük e vizsgálat eredményétől függ. A vállalat kijelentette, hogy a bántalmazás semmilyen formáját nem tűrik a cégen belül, különösképpen a szexuális bántalmazást.
A rendőrség pedig azóta megerősítette, hogy őrizetbe vették a fiatal lány feltételezett gyilkosát, és közleményük szerint a gyilkos és a lány párkapcsolatban voltak, ám köztük „személyes ellentétek” léptek fel, melyek végül a gyilkossághoz is vezettek.
Az esetet követően azonban a különböző emberi jogi és munkajogi csoportok legalább 25 nőtől kaptak panaszbejelentést, hogy szexuális zaklatás vagy bántalmazás áldozataivá váltak a gyáron belül, és még csak olyan fórumot sem alakított ki a beszállító, ahol a nők panasszal élhettek volna.
Indiában hatalmas iparágnak számít a textilipar, mintegy 12 millió embernek ad munkát, ám az egyik leginkább kritizált szektor is, ugyanis meglehetősen sűrűn fordulnak elő alapvető emberi jogi jogsértések, munkajogi jogsértések és nemritkán szexuális bűncselekmények is.
A nagyobb divatmárkáknál bevett gyakorlat, hogy főként Dél- és Délkelet-Ázsiába kiszervezik egy beszállítóhoz a ruhadarabok előállítását, legtöbbször Indiában, Bangladesben, Kínában és Vietnamban találhatók az ilyen gyárak.
Ez a gyakorlat viszont azért működik ennyire, mert nagyon alacsonyak a bérek az érintett régiókban, sokakat félrabszolga vagy modernkori rabszolga körülmények között foglalkoztatnak a minél olcsóbb előállítás érdekében.