Vitézy Dávid is reagált az Alkotmánybíróság határozatára, szerinte teljes újraszámlálásnak kell következnie
Tovább folytatódik a főpolgármester-választás körüli jogi harc a szavazatok újraszámlálásáért.
Fotó: Vitézy Dávid, az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület közös főpolgármester-jelöltje sajtótájékoztatót tart Budapesten 2024. június 7-én. Ezen a napon Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje visszalépett a jelöltségtől, és Vitézy Dávid támogatására kérte támogatóit.
MTI/Hegedüs RóbertAhogyan arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság helyt adott Vitézy Dávid panaszának és alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Kúria főpolgármester-választás eredményét megállapító végzését és új eljárás valamit vizsgálat lefolytatására szólította fel azt.
A döntés után Vitézy Dávid is reagált, aki Facebook-oldalán azt írta, a történtek fényében a világ összes fejlett demokráciájában teljes újraszámlálás következne.
„Az Alkotmánybíróság ma – értékelve mind az általam benyújtott alkotmányjogi panaszt, mind Karácsony Gergely tegnapi alkotmánybírósági beadványát – a választási eljárásról szóló törvény szerinti jogkörében alaptörvény-ellenessége miatt megsemmisítette a Kúria főpolgármester-választásról szóló múlt heti döntését.”
„Az Alkotmánybíróság a Kúria újbóli döntését írta elő a benyújtott bizonyítékok újbóli értékelésével, mind a IV. és VII. kerületekben történt, a szavazással összefüggő visszásságok, mind egy teljes, az érvényes szavazatokra is kiterjedő újraszámlálás vonatkozásában”, írta Vitézy, majd reményét fejezte ki, hogy Karácsony Gergely higgadtan áll majd a folytatáshoz.
„Karácsony Gergely főpolgármester egy hete “független magyar bíróságként” jellemezte a Kúriát, bízom benne, hogy a mai döntés nyomán következő újabb kúriai eljáráshoz is hasonló higgadtsággal viszonyul majd. Magam részéről biztosan így fogok, és türelemmel várom a Kúria újbóli eljárását és döntését, hiszen a most zajló jogorvoslati folyamat bár hosszadalmas, de a választási eljárásról szóló törvény által megszabott, minden magyar település önkormányzati választására vonatkozó jogorvoslati határidők és keretek között zajlik.
„Az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatát is hivatkozva “a szavazatok újraszámlálását a demokratikus jogállam olyan legitim eszközének tekinti, amely biztosítja a szabad választáshoz való jog érvényesülését.” Tehát a rendkívül szoros eredmény nyomán az összes főpolgármester-jelöltre leadott szavazat újraszámlálásának indokoltságáról is újból döntenie kell a Kúriának.
Ehhez két szám:
- 0,005%, azaz öt százezrelék. Ekkora különbséget jelent a jól ismert 41 szavazat. Magyarországon ilyen szoros választási eredmény ekkora szavazatszám mellett még sosem született.
- 2,3%. Az érvénytelen szavazatok közül ennyi lett mégis érvényes, miután a Nemzeti Választási Bizottság újraszámlálta ezeket. Megállapították, hogy a korábbi választásokhoz képest változatlan szabályok ellenére tévesen nyilvánítottak érvénytelennek több, mint ötszáz szavazatot (ezen szavazatok között mindhárom főpolgármester-jelöltre leadott érvényes szavazatok egyaránt voltak). Így csökkent a különbség negyvenegy szavazatra.
Ennyire szoros eredmény, és egy, ahhoz képest ilyen magas tévesztési arány az érvénytelen szavazatok megítélésében együttesen a világ bármely fejlett demokráciájában teljes újraszámláláshoz vezetne. Más kérdés, hogy jó eséllyel nem csak egy négy-öt héten át húzódó és sok lépcsős jogorvoslati folyamat eredményeképpen.
Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény szerinti legmagasabb jogi fórum. Bárhogy is dönt a Kúria a megismételt eljárásában az Alkotmánybíróság mai döntése nyomán, a törvényben szabályozott jogorvoslati folyamat eredményeként így létrejövő végleges jogerős eredményt természetesen el fogom fogadni, ahogy ezt a választás estéje óta következetesen mondom”, írta Vitézy.
