Vírusvadászok: megkezdték a kutatásokat, hogy ne forduljon elő még egy járvány
Jelenlegi tudásunk szerint a SARS-CoV-2 vírus, amely a napjainkban tomboló COVID-19 járványt robbantotta ki, állatokról terjedt át emberre. Ezt megelőzendő, egy kutatócsapat elhatározta, elmerül a dzsungel mélyében, hogy mintákat gyűjtsön és azonosítsa azokat a kórokozókat, amelyek veszélyesek lehetnek az emberre.
Jelenlegi tudásunk szerint a SARS-CoV-2 vírus, amely a napjainkban tomboló COVID-19 járványt robbantotta ki, állatokról terjedt át emberre. Ezt megelőzendő, egy kutatócsapat elhatározta, elmerül a dzsungel mélyében, hogy mintákat gyűjtsön és azonosítsa azokat a kórokozókat, amelyek veszélyesek lehetnek az emberre.
Tetőtől talpig vegyvédelmi ruhába öltözve vágott neki a dzsungelnek egy kutatócsapat az afrikai Gabonban – számolt be róla a France24. A tudósok célja, hogy állati mintákat gyűjtsenek össze, és olyan kórokozókat tudjanak beazonosítani, amelyek a jövőben veszélyt jelenthetnek az emberiségre, hogy ezáltal időben sikerüljön megelőzni egy esetleges járványt.
A kutatók első állomása a gaboni dzsungelben található Zadié-barlang, amely hatalmas denevérállománynak ad otthont. Mint ismeretes, ezek a repülő emlősállatok számos vírus eredeti gazdatestei voltak, többek között a SARS, MERS, Ebola és a SARS-CoV-2 vírusok is denevérről terjedtek át emberre az elmúlt években.
A kutatásban résztvevő Gael Maganga az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy pontosan ez az oka, amiért a kutatómunka mellett döntöttek, hogy a denevérek nagyon sok vírus átterjedéséért felelősek, ugyanakkor megjegyzi, reményeik szerint más vírusokat is tudnak majd tanulmányozni, és esetleg idő előtt beazonosítani.
A kutatást végző CIRMF egyébként az egyik az afrikai kontinens mindössze két laboratóriuma közül, amely engedélyt kapott a világ legveszélyesebb vírusainak kutatására, és a köreikbe tartozó kutatók nemrég be is azonosították, hogy a Zadié-barlang denevéreinek körében számos koronavírus kering, köztük több olyan, ami nagyon hasonlít az emberi koronavírusra.
„A járványok valószínűsége napjainkra megnövekedett, elsősorban az olyan emberi tevékenységeknek köszönhetően, mint a vadászat és a favágás. Ennek következtében ugyanis az emberek sokkal kitettebbé válnak az olyan vadállatoknak, amelyek vírusokat hordoznak”
jegyezte meg Maganga.
Az ENSZ biodiverzitási szakértői csoportjának becslése szerint pedig nagyjából 1.7 millió olyan vírus keringhet az állatvilágban, amelyet még a tudósoknak nem sikerült beazonosítani, ezek közül úgy saccolják, hogy 540 és 850 ezer között lehet azon vírusoknak a száma, amelyek képesek emberre is átterjedni.
