Újabb negatív rekord: világviszonylatban a negyedik legelhízottabb nemzetté váltunk a járvány alatt

A koronavírus nemcsak a túlsúlyos felnőttekre, de az elhízott gyerekekre is nagyobb veszély jelent: az intenzív terápiát igénylő fiatalok eddig szinte kizárólag elhízottak voltak. Az elhízott szervezet a baktériumok és a vírusokkal szemben kevésbé ellenálló, és hajlamosabb a fertőzésekre. A fertőző betegségek hosszabban tartanak, miközben ezek szövődményei is nagyobb eséllyel alakulnak.

A növekedés.hu Bedros J. Róberttel, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnökével, a Szent Imre Oktatókórház főigazgatójával és Simonyi Gáborral, a Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezetőjével beszélgetett a megdöbbentő adatokról az Elhízás Világszervezet és a Johns Hopkins Egyetem friss számainak fényében. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

A statisztikai adatok és az eddigi tudományos kutatások alapján egyértelműen kimutatható, hogy komoly kockázatot rejt az elhízás a koronavírusos megbetegedések kimenetelét illetően. Egy 400 ezer beteg adatait összegző tanulmány szerint az elhízott betegek 113 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek kórházba, 74 százalékkal nagyobb eséllyel kellett intenzív osztályra küldeni őket, és 48 százalékkal nőtt a halálozási esélyük.

Eddig 3 alapvető tényezőről tudunk, amelyek a rossz adatok hátterében állnak: a légzési kapacitás csökkenése, a véralvadás megváltozása, valamint az immunrendszer romlása.

A folyamatosan érkező friss adatok fényében vannak-e újabb okok illetve újabb adatok az elhízással kapcsolatba?

Igen. A rendelkezésre álló adatok tükrében teljesen egyértelmű, hogy az elhízás jelentős kockázati tényező a koronavírus súlyosabb kimenetelét illetően. Ez az összefüggés sajnos nem csak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is igaz. Ez utóbbival kapcsolatban hazai és nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az intenzív terápiát igénylő gyermekek szinte kizárólag elhízottak voltak.

Az elhízással kapcsolatban a három alapvető tényező mellett számos más elemmel is számolhatunk, mivel talán nincs is olyan szerv, szervrendszer, élettani folyamat, amelyet nem befolyásolna károsan az elhízás.

Talán kevésbé gondolunk arra, hogy elhízásban a máj megnagyobbodik a zsírlerakódás következményeként, amelyet zsírmájnak nevezünk. Zsírmáj kialakulásakor romlik a májfunkció és ez a koronavírus fertőzéssel kapcsolatban is problematikus lehet, mivel a vírus károsítja a májműködést. Az elhízás miatt már eleve károsodott májműködés további romlása súlyos állapotot eredményezhet.

Az elhízás a légzési kapacitás csökkenését és a véralvadás módosulását eredményezi. Az immunrendszerünk teljesítményét mennyire befolyásolja az elhízás?

Elhízásban – főleg, ha 2-es típusú cukorbetegséggel társul – károsodik az immunrendszer működése. Mindez azt jelenti, hogy a baktériumok és a vírusokkal szemben kevésbé lesz a szervezet ellenálló.

Ennek következménye, hogy az elhízás hajlamosít a különböző fertőzésekre, azaz könnyebben kapja ezeket a túlsúllyal küszködő ember, és nehezebben is birkózik meg vele a szervezet. A fertőző betegségek hosszabban tartanak, miközben ezek szövődményei is nagyobb eséllyel alakulnak ki. Sajnos mi is azt láttuk, hogy az elhízottak nagyobb eséllyel kerültek súlyos állapotba a koronavírus fertőzés miatt.

164 ország adatai alapján azokban az országokban volt a legrosszabbak a koronavírus miatti halálozási mutatók, ahol magas volt az elhízottak aránya. Mely országok szerepeltek a legrosszabbul és legjobban ebből a szempontból?

Igen, valós ez az elszomorító adat. Az Elhízás Világszervezet adatai szerint a koronavírussal összefüggő halálozás tízszer magasabb volt azokban az országokban, ahol a népesség több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott volt. A koronavírussal összefüggésben, a világon a legnagyobb adatbázissal rendelkező amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói egyenesen arányos összefüggést igazoltak a túlsúly és koronavírus halálozása között. Példaként megemlíthető, hogy Vietnámban volt a legalacsonyabb a koronavírus halálozás, de a világon itt a második legkevesebb a túlsúly gyakorisága.

Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a túlsúly és az elhízás együttes gyakorisága 67,9 százalékos, – Vietnámhoz képest –, a 100 ezer lakosra számított halálozás majdnem négyezerszerese volt.

Jelenleg hogyan áll Magyarország az elhízottak számát tekintve az EU-ban és a világon?

Elhízásban sajnos igen előkelő helyezést foglalunk el, mivel vezetjük ezt a nem túl dicsőséges európai rangsort. Világszerte pedig a 4. helyen állunk, mivel nemrég Új-Zéland letaszított minket a 3. helyről. A változás nem annak volt köszönhető, hogy ennyire lefogyott nemzetünk, hanem annak, hogy az új-zélandiak ennyire meghíztak.

Sokan még mindig csak esztétikai problémaként értékelik az elhízást, noha az az egészséget súlyosan veszélyeztető állapot, amely több komoly, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára növeli.

Melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyeknél különösen veszélyes, ha valaki elhízott?

Az elhízást az egészségügyi világszervezet már évtizedek óta betegségnek tekinti. Ez egy idült betegség, amelynek lefolyása élethosszig tarthat, ha nem kezeljük, miközben a terápiának is élethosszig kell tartania. A kezelés elhagyásakor a betegség kiújul, azaz a leadott kilók visszajönnek.

Az elhízás kísérőbetegségei közül ki kell emelni a szív-, és érrendszeri-, valamint az anyagcsere betegségeket. A szív- és érrendszer betegségek közül az elhízás leggyakoribb kísérője a magasvérnyomás betegség, a szívkoszorúér betegség valamint a szívelégtelenség. Az anyagcsere betegségek közül legnagyobb jelentőségű a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a kóros vérzsír profil.

A pandémia miatt megnőtt az evészavarral küzdő fiatalok aránya is, több lett az elhízott gyerek. Erre vonatkozóan vannak adataik? Egyáltalán: arra vonatkozóan van-e kimutatás, hogy milyen mértékben híztunk meg a vírus okozta bezártság miatt?

Sajnos a koronavírus pandémia csak ráerősített a már meglévő kedvezőtlen tendenciákra. A digitális oktatás, a „home office” együtt járt a testsúly növekedéssel. Hazánkban átlagosan mintegy 3-5 kilogrammal lettünk súlyosabbak. A súlytöbblet törvényszerűen alakult ki, mivel a bezártság eleve kevesebb mozgással járt, miközben az otthoni „iroda” sokszor a konyha lett.

Nem nehéz belátni, hogy az ételek csábítása is nagyobb volt, de nem szabad elfeledkezni a bezártság pszichés hatásairól sem. Legkönnyebben finom falatokkal tudtuk magunkat megjutalmazni, ezalatt a tényleg embert próbáló időszakban.