A helyzet egyre rosszabb, a megoldás pedig még nem ismert: az EU hétfőn egy rendkívüli ülés keretében fogja megvitatni a gázkérdést.
Gyakorlatilag túlzás nélkül állítható, hogy most mindenki a koronavírus árnyékában éli az életét, mindez pedig hatványozottan igaz azokra nézve, akik az ellátási rendszerben dolgoznak.
Hétfőn jött ki az Imperial College London legújabb tanulmánya, amely szerint azok a szigorú intézkedések, amiket Európa szerte a COVID-19 járvány okán bevezettek, legalább 59 000 ember életét mentették meg.
A Ferrera Erbognone nevű település Pavia megyében található, pontosan a COVID-19 járvány epicentrumában. Furcsa módon azonban míg egész Olaszországban tombol a pandémia, addig a kisvárosban még egyetlen esetet sem észleltek.
A COVID-19 járvány terjedésének lassítására egyelőre az országos vagy regionális karanténok tűnnek a legjobb módszernek, azonban a tőzsdék mutatói és a közgazdászok előrejelzései egyértelműen azt mutatják, hogy gazdasági szempontból negatív, egyes helyeken akár végzetes hatása is lehet ennek az eljárásnak.
Olaszország mellett a leglesújtóbb adatok Spanyolországról jönnek: naponta dőlnek meg a negatív rekordok az új fertőzöttek szempontjából, és tragikusnak nevezhető, 7.9%-os halálozási rátával tombol a vírus az Ibériai-félsziget legnagyobb országában.
Nagyot fordult a világ a Tesla alapítójával, Elon Muskkal egy hét leforgása alatt: először még attól volt hangos a sajtó, hogy a Tesla-vezér „hülyeségnek” titulálta a koronavírus kapcsán kialakult pánikot, most viszont bejelentette, hogy átalakítják az elektromos autókat és napelemeket készítő gyáraikat, hogy azok a hiánycikknek tekinthető lélegeztetőgépek készítésére álljanak át.
Talán többen is tapasztaltuk már a közösségi médiának azt a tulajdonságát, hogy képes megalapozatlan, értelmetlen, sokszor pánikkeltő összeesküvés-elméleteket terjeszteni. Ez a koronavírus esetében sincs másként.
Továbbra is nagyon rossz a helyzet Spanyolországban, ahol zsinórban már a negyedik napja van 800 fölött a koronavírus-járvány következtében elhunytak száma.
Ne gondoljuk, hogy a bevezetett óvintézkedések modern találmánynak számítanak – történelmük visszanyúlik egészen a bibliai időkbe és az antik Görögországba.
1918 és 1919 között egy influenzajárvány söpört végig a világon, ám a károk, amiket okozott felbecsülhetetlenek voltak. Összesen körülbelül 50 millió ember halálát okozta, ám egyes számítások szerint 100 millióra is rúghat az elhunytak száma, mindössze 15 hónap leforgása alatt.