Az áremelkedés a vizsgált időszakban tovább folytatódott, illetve az is kirajzolódott, hogy tovább nyílt az olló a vidéki és a régiós, valamint a budapesti árak között. Érdemes ugyanakkor azt is hozzátenni, hogy a fővárosi ingatlanpiac teljesen más dinamikával bír.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy vélekedett, hogy „a koronavírus-járvány miatt 2020-ban kissé átrendeződött a kereslet, a vidéki városok és Budapest között záródni látszott az árolló. A fővárosi ingatlanpiac azonban a vártnál gyorsabban kezdett újra növekedni, ezért a legdrágább megyeszékhelyek továbbra is a legolcsóbb fővárosi kerületekkel vannak árversenyben. A szélsőségeket tekintve a legdrágább fővárosi kerület és a legolcsóbb megyeszékhely átlagos négyzetméterárai között már hat és félszeres az árkülönbség.”

Talán egy fokkal még szemléletesebb, ha a KSH által megadott 22,3 millió forintos átlagárat vesszük alapul. Ez az V. kerületben mindössze 21 négyzetméterre elég, Szolnokon viszont már 54-re, Salgótarjában azonban akár egy 133 négyzetméteres házat is lehet belőle venni.

Aki kifejezetten olcsóbb családi házban gondolkodik, annak a kisebb településeken érdemes nézelődnie, ellenben aki mondjuk nyaralót keresne vidéken, annak már jobban a zsebébe kell nyúlnia, főleg, ha vízparti övezetben keresgél – írja a napi.hu.

Az ingatlanpiac az elkövetkezendő időszakban további változások elé néz, amit főképp a rezsiárak emelkedése okoz, így a felújítandó, vagy energetikailag korszerűtlen lakások és házak várhatóan kedvezőbb áron várják majd a leendő tulajdonosokat.