Megkezdte a munkát a Városháza-ügy miatt létrejött vizsgálóbizottság
Megkezdte munkáját a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság csütörtökön, a testület első körben azt vizsgálja meg, hogyan működik a fővárosi vagyonkezelőnél az ingatlanok értékesítése.
Fotó: Unsplash/Wesley TingeyA bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, „a Városháza eladása ügyében érintett” három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki.
Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta.
A Városháza mellett a fővárosi önkormányzat ingatlanjainak hasznosításával kapcsolatban Kovács Péter elmondta: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója, Barcs J. Balázs által küldött táblázatokból „első ránézésre” az látszik, a Nagytétényi út 347-351. számon található ingatlant Gansperger Gyula vette meg.
Továbbá az ügyben videókkal jelentkező, Anonymus-álarcot viselő ember által emlegetett 13-as listáról hat ingatlant értkesítettek. A Szilassy út 3. szám alatti ingatlannál a vevő egy osztrák székhelyű cég, amelynek az igazgatója előzetes letartóztatásban van. Az Istenhegyi út 62. szám alatti ingatlant egy kft. nettó 202 millióért vett meg, de most már 540 millió forintért árulja. A Fáy utca 69. szám alatti ingatlant 109 millió forintért vette meg egy olyan kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa egy 1989-es születésű fiatal hölgy, akinek lakóhelyeként egy kecskeméti tanya van megjelölve – közölte Kovács Péter, hangsúlyozva, hogy ezeket az ingatlanértékesítéseket meg kell vizsgálni.
Ezután a testület tagjai áttekintették az ügyben történteket: a bizottság elnöke kronológiai sorrendben végigvette a november elejétől az ügyben megjelent videókat, hangfelvételeket és cikkeket, valamint Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés reagálásait.
Az ügy lényege, hogy az Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanát akarta „fű alatt” közvetítőkön keresztül értékesíteni, és ezeket hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. Karácsony Gergely és a városvezetés ezekre úgy reagált: nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, és a „városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó” hangfelvételek ügyében feljelentéseket tettek.
Kovács Péter a bizottsági ülésen azt mondta, az ügyben „a két álláspont (…) közeledett egymáshoz, de azért még messze áll egymástól”. Az egyik oldalon a felvételeken „beazonosítható személyek által állítanak különböző dolgokat”, a másik oldalon a városvezetés tagadja ezeket – tette hozzá.
Kiemelte, a bizottság dolga, hogy kiderítse, ezek közül igaz-e valamelyik állítás, vagy a kettő között van-e az igazság, vagy „egyáltalán, hogyan működik ez a dolog?”
A bizottság alelnöke, Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármester közölte: egyik feladatuk a felvételeken elhangzó állítások valóságának vizgálata. Másrészt vizsgálni kell a készítés és a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére – tette hozzá.
Kezdeményezte, vizsgálják meg, van-e arra utaló körülmény – Gansperger Gyula elmondásán kívül -, hogy Berki Zsolt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel dolgozik együtt, és Berki Zsolt 2015 óta mikor és mely értékesítésre váró ingatlanokat tekintett meg.
Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester arról beszélt: a hangfelvételek hitelességét nem tudják igazolni, közös felelősség, hogy a vádaskodásoknak ne adjanak alapot. Kezdeményezte, tekintsék át a 2019-2021 közötti ingatlanértékesítési pályázatokat, hogy azok tartalmaznak-e arra utaló feltételt, hogy személyre szabottan írták ki.
Ha ez nem mutatható ki, az a jutalékrendszerre vonatkozó állítás cáfolata lesz – mondta. Leszögezte azt is, jelen állapotban semmi nem támasztja alá, hogy a városvezetésnek értékesítési szándéka lett volna.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a kérdésben minden fővárosi képviselő egy oldalon van, nagyon fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Horváth Csaba szavaira reagálva azt mondta, azon ne vitatkozzanak, hogy a felvételen „fantomemberek” vannak-e, hiszen a szereplők elismerték, ők beszélnek a felvételeken. Láng Zsolt arról is beszélt, hogy a bizottság lehetőségei korlátozottak, senkit nem tudnak beidézni kötelező jelleggel.
Soproni Tamás kezdeményezéséről Láng Zsolt azt mondta, csak terelés lenne, ha megpróbálnák vizsgálni a külföldi titkosszolgálatok a jövő évi választásokra történő esetleges ráhatását.
Szaniszló Sándor (DK) bizottsági tag, a XVIII. kerület polgármestere szerint fontos lenne kideríteni, „kik ezek a figurák”, akik még az előző városvezetés alatt kezdték a karrierjüket, és itt maradtak, milyen szerepük volt a múltban és van most.
Kovács Péter az ülés után újságíróknak elmondta, a bizottság az eredetileg kiszabott két hét alatt nem tudja elvégezni munkáját. Láng Zsolt azt mondta, Karácsony Gergelyt és Barcs J. Balázst is meg kívánják hallgatni, nekik kötelességük el is jönni, és bízik abban, hogy Karácsony Gergely megjelenik a bizottság előtt. Egyúttal furcsának, nem szokványosnak nevezte, hogy abban a vizsgálóbizottságban, amely a korrupció vádját próbálja meg tisztázni, azok vannak többségben, akiket megvádolnak.
(MTI)
