Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21

AKTUÁLIS

Dollár
358,97 Ft
Euró
388,58 Ft
Font
454,94 Ft
Bitcoin
51,678 $

Varga Mihály: a cél a gazdasági növekedés és a hiánycsökkentés

Újabb komoly célokat tűzött ki 2024-re a tárca.

Fotó: MTI/Filep István
Gazdaság

Takács Petra

Szerkesztő

A kormány úgy erősíti a gazdasági növekedést, hogy közben a hiány és az államadósság mutatóit is javítja, egyensúly nélkül ugyanis nincs fenntartható növekedés – jelentette ki Varga Mihály az iCon gazdaságpolitikai konferencián, Sopronban. A pénzügyminiszter kiemelte, a magyar gazdaság 2024-ben újra az uniós átlag felett, 3,6%-kal növekedhet, míg az infláció éves szintje 5%-ra csökkenhet.

A tárcavezető részletezte, a költségvetés az elmúlt évek válságaiban helytállt, az ország finanszírozása biztosított. Ugyanakkor a válságok hatására megemelkedett hiány magasabb a hosszú távon egészségesnél, ezért tovább kell javítani az egyensúlyi mutatókat. A miniszter megjegyezte, 2023-ban a költségvetési hiány a GDP 6%-a körül alakult, a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót. Soron kívül Valaki megnyerte az Ötöslottó rekordnyereményét, itt vannak a milliárdokat érő nyerőszámok

Varga Mihály kiemelte, a kormány a 2024-es költségvetésben is megőrizte Európa egyik legnagyobb családtámogatási rendszerét, a családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege már meghaladja a 3300 milliárd forintot. A miniszter példaként említette a CSOK újraszabását, a négygyermekes anyák adómentességét, a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét vagy a rezsicsökkentés fenntartását.

A tárcavezető arra is kitért, hogy a 2023 szeptemberétől kezdődő reálbér-növekedésnek köszönhetően erősödő pályára állhat a kiskereskedelmi forgalom is. Rámutatott, az infláció mértékét év végére januárhoz képest 20 százalékponttal 25,7%-ról 5,5%-ra csökkentettük. Mint mondta, a gazdaság-élénkítő lépéseket össze kell hangolni az infláció miatt megemelkedett állami finanszírozási költségekkel. Csak olyan új programokat, projekteket célszerű támogatni, amelyek makrogazdasági szintű hatása kitermeli a csökkenő, de még mindig magas állami finanszírozási költségeket. Inkább óvatos növekedési prognózisra van szükség, nagyobb költségvetési tartalékok mellett – hangsúlyozta Varga Mihály.

Az uniós támogatásokról szólva a tárcavezető elmondta, tavaly december óta 520 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett hazánkba, azonban a gazdaság működőképes volt a források nélkül is. A költségvetés az eddig blokkolt uniós pénzek nélkül is biztosított minden szükséges forrást a családtámogatások és a rezsivédelem megőrzéséhez, valamint a nyugdíjak értének megőrzéséhez. 2024-ben még további, összesen több mint 2500 milliárd forint uniós forrás beérkezésével számol a kormány – derült ki a Pénzügyminisztérium beszámolójából.