A Monash Egyetem ausztrál kutatói több mint 1,6 millió nő adatait vizsgálták, és arra jutottak, hogy a terhesség előtti testtömegindex (BMI) értékek csupán az érintettek 53 százalékánál estek a „normál” tartományba, míg 19 százalék túlsúlyosnak, 22 százalék elhízottnak, 6 százalék pedig alultápláltnak számított.

A vizsgálat eredményei szerint a terhesség alatti súlygyarapodás (GWG) csak az esetek 32 százalékában volt az ajánlott tartományon belül. „23 százalék kevesebbet, 45 százalék pedig többet hízott a javasoltnál” – áll a kutatásban, amelyet a The BMJ közölt.

A szakértők kimutatták, ha az anya a javasoltnál több súlyt szed fel, a babák nagyobb születési súllyal jönnek világra, nő a császármetszés kockázata, valamint az anyák körében gyakoribb a terhességi magas vérnyomás. „Ez az első meta‑analízis, amely további klinikai kimeneteleket azonosít, beleértve a neonatális hatásokat, például a légzési distressz szindróma fokozott kockázatát, amely a javaslat alatti GWG‑vel társul. Azt is kimutattuk, hogy a javaslat feletti GWG növeli az újszülött intenzív osztályra történő felvétel kockázatát.”

Ha az anya nem hízik eleget, a gyermek nagyobb eséllyel születik koraszülöttként, alacsony súllyal vagy a korához képest kisebb testmérettel. A kutatók szerint az ilyen babák körében gyakoribb a légzési nehézség, az úgynevezett respirációs distressz – írja a WalesOnline.

A tanulmány szerzői rámutattak arra is, hogy a súlygyarapodás mögött társadalmi és környezeti tényezők állhatnak: „Az öko‑szociális sebezhetőségek, mint az ultra‑feldolgozott élelmiszerek, az életkörnyezet és a társadalmi‑gazdasági státusz mind szerepet játszhatnak. Ezek az eredmények egyértelműen megerősítik annak szükségességét, hogy felismerjük a GWG‑nek az Orvostudományi Intézet ajánlásain kívüli kockázatait.”