Valóra vált Black Mirror: kitörölhetővé válhatnak a kellemetlen emlékek egy új technológiának köszönhetően
Az emlékek manipulációjának technológiáját eredetileg a poszttraumás stressz zavar kezelésére alkották meg, de kritikusai szerint potenciálisan arra is fel lehet használni, hogy hamis emlékeket ültessenek el az agyban.
Fotó: National Cancer Institute/Unsplash. A kép illusztráció, MRI-t ábrázol.
Egy vezető neurológus szerint óriási etikai problémákat jelent a radikális új technológia, amelynek segítségével célzottan törölhetővé válnak a fájdalmas, kellemetlen emlékek, mivel ezzel felmerül annak a kockázata, hogy mesterségesen megváltoztatható az ember személyisége – írja a Daily Star.
A decoded neurofeedback vagy DecNef elnevezésű technológiát eredetileg a poszttraumás stressz szindróma, vagyis a PTSD kezelésére hozták létre, melyben többek között számos katona és erőszaktúlélő szenved.
A DecNef a mágnesesrezonancia-képalkotáshoz (MRI) hasonlóan elektromágnesességet használ, hogy felmérje az agyban bekövetkező különböző változásokat, mint például a véroxigénszintet.
A képalkotó által begyűjtött adatok valós idejű továbbküldésre kerülnek egy mesterséges intelligencia (AI) részére, amely feltérképezi, hogy az agy mely területei válnak aktívvá, amikor bizonyos emlékek stimulációját végzik. A DecNef második fázisában figyelemmel kísérik a “fájdalmas” emlékek által kiváltott agyi aktivitást, és a páciens megtanulja kezelni az inger hatásait.
Az emlékek tehát nem vagy nem úgy kerülnek törlésre, ahogy a számítógépről töröljük azokat a fájlokat, amelyekre már nincs szükségünk – a DecNef megtanítja a pácienseknek az agy természetes válaszainak irányítását és elnyomását.
A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói 2018-ban bejelentették, hogy megtették az első lépéseket a holografikus vetítés agyba történő alkalmazásával az egyes neuronok – vagy potenciálisan több ezer neuront tartalmazó teljes területek – “átkapcsolására”.
Ez a technika lehetővé tenné, hogy bizonyos aktivitásokat “kivágjanak és beillesszenek” az agy egyik részéből egy másikba, ezzel becsapva az agyat, ami azt gondolhatja, hogy a általa látott vagy érzékelt dolgok nem valósak, soha nem történtek meg.
Philipp Kellmeyer neurológus, neuroetikai és AI etikai szakértő szerint ezek a technológiák különösen aggasztóak a jövőre nézve, hiszen az emlékek célzott szerkesztése és elnyomása magában hordozza “az ember identitásának, személyiségének megváltoztatását”. Kellmeyer arra hívta figyelmet, hogy a technológiával lehetővé válhat hamis emlékek elültetése vagy az emberek “agymosása”.
