Valójában hol állunk az uniós halálozási listán?

A koronavírus-járvány kezdetekor a tudósok még 3,4 százalékos halálozási rátát vetítettek előre, azóta pedig eltelt egy év és kiderült, hogy ez az arány sokkal inkább 2 százalék körül mozog, a valós mortalitási ráta ugyanis világszinten nem éri el a 2 százalékot.

A hivatalos kormányzati tájékoztatás alapján Magyarországon már a 25500 főt is meghaladta a koronavírus áldozatainak száma, ez alapján pedig bőven az élvonalban vagyunk, azonban sajnos nem jó értelemben: a lakosságarányos halálozási adatokat tekintve ugyanis nagyon rosszul állunk.

Mivel nincs meghatározva egy globális sztenderd arra vonatkozóan, hogy mi alapján ítélik meg, hogy egy koronavírusos elhunyt valóban a fertőzésbe halt-e bele, vagy sem, egy kicsit közelebbről kell megvizsgálnunk az adatokat.

Magyarországon például minden elhunytat a koronavírus áldozataihoz sorolnak, akik korábban pozitív tesztet produkáltak. Ez pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogyha egy beteg alapvetően egy halálos betegséggel küzd, de elkapja a fertőzést, akkor a rendszer úgy ítéli meg, hogy a koronavírus okozta a páciens halálát.

A KSH adataiból az derül ki, hogy míg a hivatalos koronavírus okozta halálozások száma 9884 volt, a többlethalálozás tavaly 8331 volt, mely egy 8,7 százalékos növekedést jelent, ám a Népességtudományi Kutatóintézet számításai szerint 14 ezer áldozatot becsült.

Európai viszonylatban mindez azt jelenti, hogy 11. helyen vagyunk a legkisebb mértékben növekedő többlethalálozás listáján, ezzel megelőzve Franciaországot, Olaszországot, vagy épp Hollandiát, miközben az Európai Unió országainak átlagos többlethalálozása 11,5 százalékra tehető.

A nemzetközi összehasonlításokkal kapcsolatban a KSH azt közölte, hogy ezeket az Eurostat adatokkal lehet összevetni, mely folyamatosan frissíti az országok heti adataiból számolt havi többlethalálozásra vonatkozó információkat, azonban a 2020. évi havi és éves értékelést még nem végezték el, de az máris látszik, hogy novemberben közel 60 százalékkal emelkedett meg a halálozás az előző évhez képest.

A koronavírus-járvány terjedését több tényező is befolyásolja: a kormány járványkezelése, az intézkedések betartatása, és a társadalom hajlandósága a hatályos szabályok betartására. Példázva: ha egy országban egyébként abszolút megfelelő az adott kormány járványkezelése, és a hozott intézkedések hatékonyak, de a lakosság vírustagadó, maszkellenes, vagy éppen oltásellenes, az teljes mértékben felborítja a járványkezelést, és beláthatatlan következményekkel jár a fertőzés terjedése miatt.

A vírustagadók többnyire azzal érvelnek, hogy „nem hisznek benne”, azonban a koronavírus nem hit kérdése, és nyilvánvalóan nem azokat fertőzi meg, akik hajlandók tudomásul venni a több mint egy éve tartó, és több mint 3 millió ember halálát okozó koronavírus-járványt.

Az ATV éppen ezért megkeresett egy koronavírus osztályon dolgozó orvost, aki kérdésükre elmondta, hogy nem is egy járványtagadó vesztette életét az osztályon. „Nem tudtuk leszedni a lélegeztetőgépről. Vírustagadó volt, lábon akarta kihordani a betegséget. Nem tudta” – mondta el az orvos.

Mindemellett szintén kritikus fontosságú, hogy a lakosság kellő időben érzékelje magán a tüneteket, ugyanis a jelenlegi terápiás kezelések többsége kizárólag akkor hatásos, ha azt időben elkezdik. Az orvosok többsége is arról számolt be, hogy a kórházban elhunytak halála elkerülhető lett volna, ha hamarabb kerülnek be az osztályra.

Egy orvos megosztotta az egyik legfőbb problémát is: a fiatalabb generáció gyakran később fordul orvoshoz, vagy ha időben is teszi azt, a háziorvosok gyakran elbagatellizálják a tüneteket, így mire beüt a baj, már késő cselekedni. Éppen ezért már nem csak az alapbetegséggel rendelkezők és a idősek vannak kitéve a vírusnak, a fertőzés magas kockázata a fiatalokat is érinti.

Az utolsó, és szintén nem elhanyagolható szempont a lakosság egészségügyi alapállapota, mely tulajdonképpen azt takarja, hogy egy adott nemzet mennyire él egészségesen, milyen életmódot folytat, továbbá ezek alapján mennyi az adott ország lakosainak várható élettartama.

Magyarországon átlagosan 76,5 év a várható élettartam, mely jelentősen az uniós átlag alatt van, mely 81,3, így tulajdonképpen sereghajtók vagyunk e téren. Mindez köszönhető az egészségtelen életmódnak, mely komoly kockázatot jelent, ugyanis a legyengült szervezet hajlamosabb a fertőzésre.