Választások: az általános, közvetlen, titkos, szabad és egyenlő szavazás biztosított volt
Egyre több oldalról erősítik meg, hogy minden rendben zajlott a magyar választások ideje alatt, amit Orbán Viktor és a Fidesz nyert meg, méghozzá hatalmas fölénnyel.
Fotó: Facebook/Orbán ViktorValamennyi helyi és nemzetközi szabványnak, a választásokra vonatkozó alapelveknek megfeleltek a vasárnapi magyarországi parlamenti választások és a népszavazás. Az általános, közvetlen, titkos, szabad és egyenlő szavazás biztosított volt – állapította meg egy nemzetközi megfigyelő misszió az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentésében. A megfigyelők ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték a Fidesz honlapját ért hackertámadás, valamint az ellenzéki SMS-kampány miatt.
Az Ordo Iuris lengyel jogi elemző intézet és varsói partnere, a Collegium Intermarium szervezésében nemzetközi megfigyelők vettek részt a magyar országgyűlési választásokon és népszavazáson. „A választás napján nem merült fel olyan körülmény, amely sértette volna a tisztességes és szabad szavazást” – emelték ki, hozzátéve: a választás napját megelőző egy évben a választási rendszerre vonatkozó törvényben sem vezettek be olyan változtatásokat, amelyek alááshatták volna a rendszer stabilitását vagy az esélyegyenlőség alapelvének következetes betartását.
A választási rendszerre vonatkozó rendelkezések megfelelnek a pluralizmus, a stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás és a semlegesség követelményeinek, és biztosítják a választás ellen benyújtott panaszeljárások lehetőségét – tették hozzá. A választások átláthatóságának növelése érdekében a szavazóurnák egységesítésére, és szilárd anyagból (például műanyagból) készült zárt, átlátszó dobozok használatára tettek javaslatot a megfigyelők.
A nemzetközi választási megfigyelő misszió úgy értékelt, hogy a „pártok és a választási folyamatok finanszírozását szabályozó magyar keretrendszer átlátható, tisztességes és egyenlő szabályokat tartalmaz minden induló pártra és jelöltre vonatkozóan, megfelelő rendszert hoz létre az adminisztratív ellenőrző szervek számára, és megfelelő eljárásokat és szankciókat ír elő a szabályok be nem tartása esetére”.
NE HAGYD KI
A médiahelyzet kapcsán felhívták a figyelmet, hogy az erős magánszektor, ezen belül különösen a televíziós csatornák (RTL Group, ATV), a közvélekedés szerint nagymértékben támogatják az ellenzéki pártokat és azok politikai üzeneteit. „A társadalmi megítélés szerint a közmédia az aktuális kormány színezetétől függetlenül némileg jellemzően inkább a fennálló kabinet nézeteit és véleményét közvetíti (Duna Media)” – írták. Emellett – mint írták – „létezik egy magánkézben lévő kereskedelmi médiacsoport, amelyet a médiafogyasztók szintén a kormány álláspontja felé orientáltnak tartanak (TV2 csoport, KESMA), amely „kiegyensúlyozottabb médiakínálatot biztosít”.
Kitértek arra is, hogy a politika minden oldala azt állítja: a „médiamegjelenések egyenlőtlenek”. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor”.
Azt írták, hogy egy 2021 harmadik negyedévében végzett felmérés szerint a magyar közönség 81,6 százaléka fogyaszt kormánypárti, 80,6 százaléka pedig kormánykritikus médiát. A kizárólag kormánypárti sajtótermékeket fogyasztók aránya 5,7 százalék, ami jelentősen alacsonyabb, mint a kizárólag kormányellenes médiát fogyasztók száma (9,2 százalék) – ismertették.
Mindezek alapján – szerintük – egyértelmű, hogy „2010 óta a médiapluralizmus Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt, és hogy a kormánypárti és kormánykritikus médiatartalmak potenciális hatósugara kiegyensúlyozott és nagyjából azonos méretű”. A megfigyelők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki „a legnépszerűbb közösségi hálók választási folyamatba történt elfogult beavatkozása miatt”, amelyet a politikai szereplők és a politikai pártok fiókjainak szelektív tiltása és azok elérésének korlátozása révén gyakorolnak, s hogy az „egyes közösségi médiaszolgáltatók erőfölénnyel való visszaélése esetén nincsenek megfelelő jogi garanciák az esélyegyenlőség biztosítására”.
A népszavazási eljárás tekintetében azt állapították meg, hogy a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere hatékony és a végrehajtó hatalomtól függetlenül működik. Kitértek arra is, hogy magyar civil szervezetek a népszavazási kampányban a „négy nem” oldalán is részt vettek, és voltak olyanok is, melyek az érvénytelen szavazásra buzdítottak (18 különböző szervezet, köztük 12, Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítványok által – 6.734.409 dollár értékben – finanszírozott szervezet). A megfigyelők szerint, ha nem tört volna ki az ukrajnai háború, a közbeszéd jobban összpontosított volna erre a témára.
Kiemelték azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek szabadon és nyilvánosan kifejthetik álláspontjukat és részt vehetnek a civil társadalommal folytatott párbeszédben. Változtatásokra van viszont szükség a közérdekű információkhoz való hozzáférésben: rövidíteni kell az információkhoz való hozzájutás idejét, különösen a választási kampány idején, amikor a hatóságok működésének átláthatóságára különösen nagy szükség van – értékeltek.
Egyúttal a megfigyelő misszió arra is ösztönzi a helyi hatóságokat, hogy a külföldi tőkével rendelkező szervezetek tevékenységét továbbra is fokozottan felügyeljék, a választási folyamatokba való esetleges beavatkozások megelőzése érdekébe. A nemzetközi misszió tagjai aggodalmukat fejezték ki, amiatt, hogy a múlt héten a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) több online portálját is feltörték, s hogy a kampányhajrában a Fidesz honlapját is hackertámadás érte. Aggasztónak értékelték továbbá, hogy „vélhetően törvénytelenül megszerzett adatbázis segítségével mintegy egymillió embert értek el a baloldali kampányközpont üzemeltetői, a szavazókat illegális sms üzenetekkel zaklatták”. Ez – mint kiemelték – „nem csak választójogi, adatvédelmi, hanem büntetőjogi konzekvenciákat is magával vonhat”.
(MTI)
