Amikor egyes csillagok elpusztulnak, összeomlanak és szupernóvává válnak, gamma- és röntgensugárzásból álló fényes villanásokat, úgynevezett gammakitöréseket (GRB) létrehozva.

A GRB-ket tartják a világegyetem legnagyobb robbanásainak, a tudósok pedig most minden eddiginél közelebbről figyelhettek meg egyet, mely olyan meglepetéshez vezetett, amely megkérdőjelezi a hatalmas robbanásokról alkotott elképzeléseinket, amelyek fekete lyukakat is alkothatnak.

A NASA Fermi és Swift műholdjai 2019. augusztus 29-én az Eridanus csillagkép irányában észleltek egy gammakitörést. GRB 190829A néven katalogizálták, a világ megfigyelőállomásai pedig szinte azonnal automatikusan átálltak, hogy további adatokat gyűjtsenek a kozmikus eseményről.

Kiderült, hogy a gammakitörés körülbelül egymilliárd fényévre volt tőlünk – mely egy kifejezetten kényelmes távolság ahhoz, hogy megfigyeljük a nagyon heves eseményt, de körülbelül hússzor közelebb van a Földhöz, mint egy tipikus GRB – írja a CNET.

„Tényleg az első sorban ültünk, amikor ez a gammakitörés történt”

– mondta Andrew Taylor, a német Deutsches Elektronen-Synchrotron kutatóközpont munkatársa egy nyilatkozatban.

Egy GRB két fázisban zajlik: egy kezdeti kaotikus robbanáshullámmal indul, amely jellemzően kevesebb mint egy percig tart, majd egy lassan elhalványuló utófénylés következik, amely aztán még napokig megfigyelhető. Taylor jelentése szerint a GRB 190829A második fázisa „több napon keresztül és eddig nem látott gammasugárzási energiákkal” volt megfigyelhető.

A tudósok által megfigyelt rekord energiájú sugárzás valószínűleg a GRB relatív közelségének köszönhető. A GRB-k jelenlegi értelmezése azt feltételezi, hogy az ilyen kitörésekből megfigyelhető röntgen- és gammasugárzást különböző típusú, ütköző részecskékkel járó, különálló mechanizmusok hozzák létre (gondoljunk csak egy földi részecskegyorsítóra).

A példátlan GRB adatai azonban arra utalnak, hogy a röntgen- és gammasugárzás komponensei valójában ugyanannak a mechanizmusnak az eredményei. „Ez meglehetősen váratlan” – mondta Dmitry Khangulyan, a tokiói Rikkyo Egyetem munkatársa.

Khangulyan és Taylor a Science folyóiratban csütörtökön megjelent, a felfedezésről szóló tanulmány társszerzői között szerepel. A rekordot jelentő megfigyelés tanulsága végül is az, hogy van még mit tanulni és megérteni a GRB-kről.