Mivel Oroszország 2014 óta egyre több katonát küld Ukrajna határára, Kijev számára most felmerülhet a kérdés: itt az ideje elkezdeni az Egyesült Államokban gyártott fegyverek terepre helyezését?

Ukrajna 210 Javelin páncéltörő rakétát és 37 hordozórakétát vásárolt az Egyesült Államokból 2018-ban, hozzávetőlegesen 47 millió dollárért, a külügyminisztérium pedig 2019 végén jóváhagyta egy második adag vásárlását, melyben 150 rakéta és 10 indítóegység került értékesítésre. Ám ezzel együtt számos korlátozás is érvényes használatukra, beleértve azt is, hogy Nyugat-Ukrajnában kell tárolniuk őket, távol a frontvonalaktól. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

A Javelin egy vállról indítható rakéta, amely infravörös önirányítással, 75-2500 méteres hatótávolságban képes pusztítani, működési elve alapján a rakéta körülbelül 150 méteres magasságba emelkedik, majd megcélozza és megsemmisíti az ellenséges harckocsit. Donald Trump volt elnök először jóváhagyta a fegyver eladását Ukrajnának, miután elődje, Barack Obama volt elnök elutasította a kérést, attól tartva, hogy a Kijevnek nyújtott kockázatos segítség Moszkvát provokálná.

Wess Mitchell, aki a Trump-kormány legmagasabb rangú külügyminisztériumi tisztviselője volt, s aki felügyelte az európai és az eurázsiai ügyeket, megjegyezte, hogy a Javelineket és más halálos fegyvereket nem éppen az első használatra tervezték, a terv célja sokkal inkább Moszkva elrettentése volt az ukrán területekre való behatolástól.

Ám míg Washington sürgeti Kijevet, hogy a Javelineket csak védelmi célokra használja, és megköveteli, hogy a fegyvereket a konfliktustól távol, biztonságos létesítményben tárolják, a rakéták tényleges bevetésére nincsenek földrajzi korlátozások – közölték amerikai tisztviselők, ami azt jelenti, hogy ukrán az erők bármikor szállíthatják, eloszthatják és használhatják őket.

„A Javelinek védekező fegyverek, és az Egyesült Államok elvárja, hogy Ukrajna felelősségteljesen és stratégiailag telepítse őket, amennyiben védelmi célok miatt van rájuk szükség” – mondta Mike Howard, a Pentagon szóvivője. Ha a Javelineket áthelyeznék, az nem feltétlenül jelentené azt, hogy használnák is őket – Kijev becslései szerint a fegyverek tényleges kilövésének küszöbértéke még nem teljesült. A konfliktus szerintük ott kezdődne, ha az orosz harckocsik átlépnék Ukrajna határát.

Az oroszok mostani lépése Kelet-Európában pontosan azt a forgatókönyvet vetíti előre, melyek miatt bevetésre tervezték a Javelineket, sőt sokan abban is biztosak, hogy a feltételezések mögött komoly vita folyik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz közeli tisztviselő elmondta, hogy a Javelinek elmozdításáról folytatott megbeszélések nem érték el az elnöki szintet, és nem született döntés arról, hogy bevetik-e őket. Zelenszkij pedig nem igazán várja, hogy elmélyítse e feszültséget, ezért természetesen nem lenne hajlandó a fegyverek kelet felé mozgatására – mondta egy másik, ukrán elnökhöz közeli személy.

Az amerikai tisztviselők azt állították, hogy nincs tudomásuk a Javelinek bevetéséről szóló döntésekről. A magas rangú ukrán tisztviselők még nincsenek meggyőződve arról, hogy a csapatépítés azt jelenti, hogy Oroszország inváziót tervez – azonban a tény, miszerint a csapatmozgások nyilvánosak és több mint két hete tartanak, Kijevnek azt sugallja, hogy Moszkva csak a Biden-kormány figyelme miatt fektet komolyabb hangsúlyt a katonai jelenlétre.

Az ukrán tisztviselők azonban továbbra sem nyugodtak, ugyanis attól tartanak, hogy a konfliktus drámai módon, és különösebb értesítés nélkül kiéleződhet. A múlt hónap vége óta legalább hét ukrán katonát öltek meg az erőszak kicsúcsosodása közepette a Donbass régióban, ahol az ukrán kormányerők 2014 óta harcolnak Oroszország által támogatott szeparatistákkal.

A G-7 külügyminiszterei – akik Kanadát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót képviselik – hétfői nyilatkozatukban elítélték Oroszország felépülését Ukrajna határain, mondván, hogy „mély aggodalommal tölti el őket”.

„Ezek a nagyszabású csapatmozgások előzetes értesítés nélkül fenyegető és destabilizáló tevékenységeket jelentenek” – írták. „Felszólítjuk Oroszországot, hogy szüntesse meg provokációit, és haladéktalanul számolja fel a feszültséget nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően.”

Joe Biden és Zelenszkij elnök a hónapban először beszéltek a fokozódó feszültségek közepette, a Fehér Ház közleménye szerint pedig Biden „megerősítette az Egyesült Államok rendíthetetlen támogatását Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatban Oroszország (Donyec-medencében, és) Krímben folytatott agressziójával szemben”.

Az Egyesült Államok 2014 óta 2 milliárd dollár biztonsági segítséget nyújtott Ukrajnának, beleértve a Javelin rakéták két részletét, valamint egyéb katonai felszereléseket. Biden, aki az Obama-kormány idején sikertelenül sürgette a katonai segítség nyújtását Kijevnek, nemrég további 125 millió dollár értékű katonai segélyt is jóváhagyott az ország határainak védelmében, köztük két fegyveres járőrhajóval és egy radarral.

Ennek megfelelően a Javelinek sem jelentenek teljes körű megoldást Oroszország agressziójára. Jim Townsend, aki az Obama-kormány idején a Pentagon tisztviselője volt elmondta, hogy bár a rakéták bevetése önmagában nem lesz eszkalatív, korlátozott hasznuk lesz, ha az oroszok nem terveznek végrehajtani hagyományos támadást páncélozott járművekkel – írja a Politico.

„Ha az oroszok valamit el akarnak érni, és ez a „valami” nem jár páncélzattal, akkor a Javelinnek nem lesz jelentősége” – mondta Townsend, aki Oroszország félkatonai erőire utalt, amelyek 2014-ben megszállták a Krímet. „Például a Javelin nem lesz hasznos, ha az oroszok „kis zöld embereket” használnak az ukrán vonalakba való beszivárgáshoz.”