A nézeteltérés nyilvánosan, az X-en bontakozott ki, ahol Ursula von der Leyen először egy bejegyzésben arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a hétvégi Budapest Pride zavartalan megtartását. Az elnök üzenetében hangsúlyozta a szólásszabadság és a gyülekezési jog fontosságát, kiemelve, hogy ezek az alapjogok az Európai Unió közös értékei közé tartoznak.

Orbán Viktor miniszterelnök válasza nem sokat váratott magára. „Tisztelt Elnök Asszony! Nyomatékosan kérem az Európai Bizottságot, hogy tartózkodjon attól, hogy beavatkozzon a tagállamok rendvédelmi ügyeibe, ahol nincs szerepe és nem illetékes” – írta Orbán a hivatalos válaszában, amit szintén az X-en tett közzé.

A kormányfő hozzátette, jobb lenne, ha Von der Leyen az igazán fontos ügyekkel foglalkozna. „Egyúttal felszólítom a bizottságot, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit azokra a sürgető kihívásokra, amelyekkel az Európai Unió szembesül – olyan területekre, ahol világos hatásköre és felelőssége van, és ahol az elmúlt években súlyos hibákat követett el, például az energiaválság kezelésében és az európai versenyképesség hanyatlása kapcsán.”

A miniszterelnök kijelentése egyértelműen tükrözi a magyar kormány álláspontját, mely szerint a rendvédelmi intézkedések, beleértve a közterületi rendezvények biztosítását, kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartoznak. A brüsszeli kritikákkal szemben Magyarország rendre arra hivatkozik, hogy az uniós szerződések értelmében az ilyen típusú ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság kompetenciájába.

A Budapest Pride megrendezése régóta vitatott kérdés Magyarországon, különösen a kormány és a civil jogvédők között. Míg a szervezők a rendezvény szabad és biztonságos lebonyolítását követelik, addig a kormány a közrend fenntartásának elsődlegességét hangsúlyozza.

Liner/MTI