Uniós támogatásból folytat „zöld” kutatást a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Az intézmény 2020 augusztusa óta alapítványként működik, megújult kutatás-fejlesztési programja pedig a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti.
Fotó: KEN_G / Twenty20Egy évvel ezelőtt alakult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Pályázati és Fejlesztési igazgatósága, első pályázatát pedig egyből maximális pontszámra értékelte a Horizont Európa, az unió fenntartható fejlődéshez és klímavédelemhez kapcsolódó programja.
A csütörtöki közlemény szerint a MOME a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd kutatás-fejlesztési tevékenységével.
„Ez a siker kétszeresen is mérföldkő a MOME számára. Egyrészt azért, mert egy gazdasági és ökológiai tekintetben egyaránt jelentős, Magyarország számára is fontos kutatás-fejlesztési témában juttatja nemzetközi szerephez az egyetemünket. Másrészt azért, mert az európai források becsatornázásával növeljük pénzügyi mozgásterünket, az állami támogatás mellett több lábra állítjuk az egyetemet”
– nyilatkozott Böszörményi-Nagy Gergely, az egyetem alapítványi elnöke.
A biomassza a Földön lévő összes élőlény tömegét, szűkebb értelemben pedig az energetikailag hasznosítható szerves anyagokat, hulladékokat, növényi nyersanyagokat jelenti. Leginkább a növénytermesztés, erdőgazdálkodás és állattenyésztés során képződik, vagy az élelmiszeriparból és kommunális és ipari hulladékból származhat.
A biomassza anyaga 45-50 százalékban szén, így nagy lehetőség rejlik az energetikai célú felhasználásban, fosszilis tüzelőanyagok is kiválthatók vele. Magyarország becsült biomassza-készlete 350-360 millió tonna lehet – számolt be a Portfolio.
A 142 éves MOME 2020 augusztusa óta alapítványi formában működik, megújította a kutatás-fejlesztési tevékenységet, elindította az egyetem belső folyamatainak digitalizációját és hozzáfogott a képzés korszerűsítéséhez is. 2022-től az egyetem minden hallgatója számára kötelezővé válik a vállalkozói képzés, és elindul az első angol nyelvű mesterszak is.
Tavaly a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem döntött a magyar felsőoktatás történetének legnagyobb arányú oktatói béremeléséről is, miután az egyetem költségvetése közel négyszeresére növekedett.
