Ultrahanggal elpusztíthatóak a rosszindulatú daganatok
Az ultrahang képes lehet részben felszámolni a szervezetben burjánzó tumorokat, miközben az immunsejteket arra ösztönzi, hogy támadják meg a legyengült ráksejteket.
Marcin Szczepanski/Michigan Engineering
A Michigani Egyetem kutatócsoportja által kifejlesztett, hisztotripszia névvel illetett eljárás során mikroszekundumos impulzusokkal ultrahanghullámokat juttatnak célzott szövetekbe.
A speciális kezelés hatására a sejtekben apró buborékok képződnek, amelyek gyorsan, intenzív módon kitágulnak, majd összeesnek, a keletkező mechanikai feszültség révén pedig elpusztulnak a rákos sejtek és felbomlik a daganatok szerkezete, így a szervezet képes eltüntetni a visszamaradt káros szövetdarabokat.
A módszer egy másik technika továbbfejlesztett változata, amit még 2020-ban mutattak be izraeli tudósok – kísérletükben ekkor nem kívülről generált mikrobuborékokat használtak, hanem közvetlenül a tumorba fecskendezték őket.
Amerikai kutatók viszont a hisztotripszia által kiváltott immunválaszt igyekeztek kihasználni: a tumor elpusztításából visszamaradt törmelék tartalmazza az úgynevezett immunogén sejthalál stimulálásához szükséges összetevőket, amely során az immunrendszer a tumorsejteket veszi célba.
Tudósok úgy gondolják, ezzel lehetséges elérni, hogy a daganat csak egy részét célozzák meg ultrahanggal, ugyanakkor az immunrendszert arra serkenthetik, hogy a többi maradványt is eltávolítsa. Ez hasznosnak bizonyulhat olyan esetekben, amikor a daganatot nem lehet teljes egészében megcélozni, esetleg a mérete vagy elhelyezkedése túlságosan szélsőséges.
A mostani az első olyan tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a részleges hisztotripsziás abláció miként befolyásolja az immunsejtek azon képességét, hogy beszivárogjanak a tumorba, ezáltal meghosszabbítható az onkológiai páciensek életkilátása.
A daganatok részleges elpusztítása – miközben egyes részeket érintetlenül hagytak – bizonyítottan serkentette a patkányok immunválaszát, az így kezelt rágcsálók 80 százalékánál nem volt nyoma kiújulásnak vagy áttétképződésnek.
Kutatók szerint a megmaradt daganat elpusztításának pontos mechanizmusa ismeretlen, és bár valószínűleg az immunogén sejthalál eredménye, további vizsgálatokra van szükség ennek megerősítésére. A következő lépésekben azt fogják vizsgálni, hogy a technikát hogyan lehetne adaptálni a különböző stádiumában lévő daganatok kezelésére, mivel egyelőre csak kezdeti fázisú rákszöveteket követtek nyomon.
