A kutatók szerint a legmagasabb UPF‑bevitelű csoport tagjai jóval korábban haltak meg, mint a legalacsonyabb fogyasztók. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek – például a jégkrém, a feldolgozott húsok, a chipsek, a tömeggyártott kenyerek, egyes gabonapelyhek, kekszek, készételek és üdítők – már korábban is összefüggésbe kerültek elhízással, szívbetegségekkel, daganatokkal és korai halálozással. Ezek az ételek gyakran nagy mennyiségű telített zsírt, sót, cukrot és különféle adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek kiszorítják a tápanyagdús élelmiszereket az étrendből.

A kutatás a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című szaklapban jelent meg, és 24 325, 35 év feletti, a dél‑olaszországi Molise régióban élő ember adatait követte 2005 és 2022 között. Közülük 802 rákból felgyógyult beteg (476 nő és 326 férfi) részletes étrendi kérdőívet töltött ki a vizsgálat kezdetén. A kutatók ez alapján számolták ki az UPF‑fogyasztás napi mennyiségét, súly és kalória szerint is.

Mindent figyelembe vettek

A résztvevőket három csoportra osztották az elfogyasztott UPF aránya alapján, miközben figyelembe vették a dohányzást, a BMI‑t, a testmozgást, a kórelőzményt, a daganattípust és az étrend általános minőségét is. A 14,6 éves átlagos követési időszak alatt 281 haláleset történt a 802 túlélő között.

A legmagasabb UPF‑bevitelű harmadban 48%-kal magasabb volt az összes okból bekövetkező halálozás, és 59%-kal magasabb a rákhalálozás, mint a legalacsonyabb fogyasztású csoportban. A kalóriaarányos UPF‑bevitel hasonló eredményeket mutatott a rákhalálozásra, más okokra azonban nem.

A kutatás vezetője, Dr. Marialaura Bonaccio (IRCCS Neuromed, Olaszország): „Az élelmiszerek ipari feldolgozásában érintett anyagok megzavarhatják az anyagcsere‑folyamatokat, felboríthatják a bélmikrobiomot és elősegíthetik a gyulladást.”

„Ennek eredményeként még akkor is, ha egy ultrafeldolgozott élelmiszer papíron hasonló kalória‑ és tápanyagtartalommal rendelkezik, mint egy minimálisan feldolgozott vagy ‘természetes’ étel, a szervezetre gyakorolt hatása jóval károsabb lehet.” – idézi a Cambridge News.

Hét különböző UPF‑kategóriát is elemeztek

A kutatócsoport gyulladásos, anyagcsere‑ és kardiovaszkuláris biomarkereket is vizsgált, és Bonaccio szerint: „Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a fokozott gyulladás és a megemelkedett nyugalmi pulzus részben magyarázhatja az ultrafeldolgozott élelmiszerek magasabb fogyasztása és a megnövekedett halálozás közötti kapcsolatot.”

A kutatók hét különböző UPF‑kategóriát is elemeztek – például cukrozott italokat, mesterséges édesítőszereket, szeszes italokat, feldolgozott húsokat és sós snackeket –, és bár egyes csoportoknál egyértelmű volt az összefüggés, másoknál nem mutatkozott egyértelmű mintázat.

Bonaccio szerint éppen ezért nehéz egyesével megítélni az UPF‑ek hatását, de a legfontosabb üzenet egyértelmű: „A fő üzenet a lakosság számára az, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek teljes fogyasztása sokkal fontosabb, mint bármely egyes termék. Az étrend egészére kell fókuszálni, csökkenteni az UPF‑ek arányát, és a friss, minimálisan feldolgozott, otthon készített ételek felé elmozdulni.”

„A címkék ellenőrzése jó kiindulópont: az öt összetevőnél többet tartalmazó ételek, vagy akár egyetlen adalékanyagot tartalmazók is nagy valószínűséggel ultrafeldolgozottak.”