A háború még mindig tart, eközben újraindult a munka a lengyel-norvég gázvezetéken

A munkálatokat tavaly májusban kellett felfüggeszteni, mivel hiányoztak bizonyos engedélyek a környezetvédelmi kérdések kapcsán, főként a munkálatok helyi egér- és denevérfajokra gyakorolt negatív hatásai miatt. Annak ellenére, hogy még mindig nem oldották meg ezeket a problémákat, a háború kezdete után egy héttel a dán környezetvédelmi hatóság úgy határozott, mégis engedélyt ad a munkálatok folytatására.

Trine Villumsen Berling, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója az engedély kapcsán úgy fogalmazott, ők is arra számítottak, hogy idővel engedélyezik majd, ám a háború miatt egyre sürgetőbbé vált a kérdés, így nem meglepő, hogy ilyen gyorsan engedélyt kapott a projekt. A gázvezeték építési munkálatai 2018-ban kezdődtek meg, és ha minden a tervek szerint halad, a 900 kilométer hosszú vezeték építési munkálatait októberben fejezik be, s végül 2023. január 1-jén lesz üzemképes. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

Søren Juul Larsen, az Energinet dán vállalat projektmenedzsere az AFP-nek úgy nyilatkozott, egyrészt azért is létfontosságú a vezeték kiépítése, mert a gázra szüksége van Dániának is, legfőképpen pedig azért is kulcsfontosságú, mert ily módon Lengyelország is gázhoz juthat, és csökkentheti függőségét az orosz gáztól. Kiemelte, szerencsére kiválóan együtt tudnak működni minden kivitelezővel, így arra számít, hogy képesek lesznek tartani az ütemtervet, és időre elkészül a projekt.

A gázvezeték a tervek szerint éves szinten mintegy 10 milliárd köbméternyi gázt lesz képes szállítani, ami azért is lényeges, mert Lengyelország szerződése a Gazprommal az idei évben jár le. Ez pedig azt jelenti, hogy a gázvezetéknek Lengyelország gázellátásának mintegy felét biztosítania kell, s bár ez jó hír Lengyelország számára, a többi Európai ország számára már kevésbé.

Fontos megjegyezni, hogy ez a projekt létfontosságú Lengyelország számára, azonban egyben azt is jelenti, hogy az országba érkező gázt már nem lehet továbbértékesíteni Nyugat-Európában, magyarul a Németországba és az Egyesült Királyságba irányuló szállítások jelentősen csökkenni fognak, nem mellékesen pedig Európában több országban is rendkívül hosszú távú, átlagosan 10-15 éves szerződéseket kötöttek Oroszországgal, így nem lesz egyszerű a váltás az EU-tagállamoknak.