A fogágybetegség világszerte emberek millióit érinti, és nemcsak a fogak állapotára jelent veszélyt, hanem az általános egészségi állapotra is kihatással lehet, ezért különösen jelentős áttörés, hogy német kutatók olyan megoldást dolgoztak ki, amely célzottan a káros baktériumokat gátolja, miközben a hasznos szájflórát érintetlenül hagyja.

A Fraunhofer Intézet szakemberei által azonosított új vegyület már egy kereskedelmi forgalomba kerülő fogkrém alapját képezi, amelyet a PerioTrap nevű spin-off vállalat fejlesztett tovább.

Több mint 700 baktériumfaj él az emberi szájüregben

A ScienceDaily szerint az emberi szájüregben több mint 700 baktériumfaj él, ugyanakkor ezek közül csupán néhány felelős a fogágybetegség kialakulásáért, mivel a káros mikrobák a fogkőben, különösen az ínyszél mentén halmozódnak fel, ahol gyulladást idézhetnek elő.

Kezeletlen esetben az ínygyulladás krónikus fogágybetegséggé súlyosbodhat, amely ínyvisszahúzódáshoz és akár fogvesztéshez is vezethet, emellett a véráramba jutó baktériumok hozzájárulhatnak olyan súlyos kórképek kialakulásához, mint a cukorbetegség, a reumás megbetegedések, az ízületi gyulladás, a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus bélgyulladás vagy akár az Alzheimer-kór.

Hagyományos szájápolási termékek

A hagyományos szájápolási termékek, például az alkoholtartalmú szájvizek vagy a klórhexidines oldatok elpusztítják a káros baktériumokat, ugyanakkor a jótékony mikroorganizmusokat is kiirtják, így a kezelés után a teljes szájflórának újjá kell épülnie.

Ebben a folyamatban a Porphyromonas gingivalis nevű baktérium gyakran gyorsabban kerül ismét fölénybe, mivel kifejezetten kedveli a gyulladt ínyszövetet, miközben a hasznos baktériumok lassabban szaporodnak, ami felborult egyensúlyhoz, úgynevezett diszbiózishoz és a betegség kiújulásához vezethet.

A toxikus hatások

A hallei Fraunhofer IZI kutatói olyan anyagot azonosítottak, ami nem elpusztítja, hanem kifejezetten gátolja a kórokozók növekedését, így a guanidinoetilbenzilamino imidazopiridin-acetát nevű vegyület megakadályozza például a Porphyromonas gingivalis elszaporodását, miközben a szájüreg többi mikroorganizmusát nem károsítja.

Stephan Schilling, a Fraunhofer IZI Molekuláris Gyógyszerbiokémia és Terápiafejlesztés részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy „ahelyett, hogy egyszerűen elpusztítanánk az ínygyulladást okozó kórokozókat, gátoljuk a növekedésüket. Így nem tudják kifejteni toxikus hatásukat, a hasznos baktériumok pedig elfoglalhatják azokat a területeket, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számukra. Az anyag tehát együttműködik az egészséges baktériumokkal, és kíméletesen segít helyreállítani és stabilizálni a száj mikrobiális egyensúlyát.”

A technológia alapjait egy európai uniós finanszírozású nemzetközi kutatási projekt során fektették le, majd 2018-ban megalakult a PerioTrap Pharmaceuticals GmbH, amely a felfedezést gyakorlati szájápolási termékekké alakította.

A fejlesztők olyan fogkrémet hoztak létre, amely a mikrobiom támogatása mellett a hagyományos fogkrémekhez hasonlóan dörzsanyagot és fluoridot is tartalmaz a fogszuvasodás megelőzésére. Mirko Buchholz, a vállalat egyik alapítója kiemelte, hogy „a terméket a fogágybetegség megelőzésére terveztük, ugyanakkor a hagyományos fogkrémekhez hasonlóan csiszolóanyagokat és fluoridot is tartalmaz a szuvasodás ellen.”

A hatóanyag beépítése

A hatóanyag beépítése hosszadalmas vizsgálatokat igényelt, mivel a készítménynek hatékonyan kellett blokkolnia a káros baktériumokat, ugyanakkor biztonságosnak kellett maradnia mindennapi használat mellett, nem juthatott be a véráramba, és nem okozhatott fogelszíneződést sem.

A kutatók biokémiai és szerkezeti elemzésekkel finomhangolták az összetételt annak érdekében, hogy meghatározzák az optimális hatóanyag-arányt, Schilling szerint „ez lehetővé teszi, hogy pontosan megértsük az anyag működését, és meghatározzuk a fogkrém aktív összetevőinek ideális összetételét.”

A Fraunhofer IMWS intézet korszerű vizsgálati módszerekkel, köztük pásztázó elektronmikroszkóppal és részletes kémiai elemzésekkel ellenőrizte, miként hatnak a különböző formulák a fogakra és az ínyre, valamint megfelelnek-e a szigorú nemzeti és nemzetközi előírásoknak. Andreas Kiesow csoportvezető elmondta, hogy „a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok, a kémiai jellemzés és a mennyiségi mérések révén részletes következtetéseket vonhatunk le egy anyag kompatibilitásáról és működéséről. Egyszerűen fogalmazva végül kiderül, hogy a fogkrém valóban működik-e.”