Új doktorokat avatott az MTA, rekordszámú kutatónő az Akadémia új doktorai között

Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – tájékoztatta az Akadémia az MTI-t.

Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Soron kívül Meglepően meleg lesz Pécsen vasárnap, Miskolc nem örül

Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.

Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében – idézi a közlemény Freund Tamást, az MTA elnökét, aki kiemelte: ez egyedülálló a magyar tudományos életben.

A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. „Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye” – hangsúlyozta az akadémiai ünnepségen az MTA elnöke.

A közlemény kitér arra is, hogy az Akadémia doktorai közül kerülnek ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok, akik átlagosan 6 év után válnak rendes taggá.
Felidézik, hogy a 2016-os akadémikusválasztás során felháborodást keltett, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Mint írják, az azóta megtett lépések is szerepet játszanak abban, hogy idén és 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban.

Az idei tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya (364 tagból 38 nő). Hat éve ez az arány 6 százalék körül volt. A közlemény szerint ezzel az aránnyal az MTA „lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt”.

„A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd” – zárul az MTA közleménye.

Bár idén a 35 új levelező tag között 8, a 23 újonnan megválasztott külső tag között 3, a 16 új tiszteleti tag között pedig 2 nő volt, az új rendes tagok között egyetlen nő sem volt. Ez elleni tiltakozásul Kende Anna szociálpszichológus lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.