Az elmúlt években számos áttörés született, ám a kutatók továbbra is azon dolgoznak, hogyan lehetne még hatékonyabban aktiválni azokat az immunsejteket, amik képesek felismerni és elpusztítani a rákos sejteket. Egy friss tudományos munka új megközelítést mutat be: olyan antitesteket fejlesztettek, amelyek erősebb jelzést adnak a T‑sejteknek, így azok hatékonyabban léphetnek fel a daganatok ellen.

A kutatás középpontjában egy jól ismert immunológiai receptor, a CD27 áll. Ez a molekula kulcsszerepet játszik abban, hogy a T‑sejtek megkapják a szükséges aktiváló jelet, amely elindítja bennük a célzott támadást. A probléma ott kezdődik, hogy a daganatok környezetében gyakran hiányzik az a természetes ligand, ami a CD27‑et működésbe hozná, így a T‑sejtek csak gyenge jelzést kapnak, és nem tudnak teljes erővel fellépni a tumor ellen.

A kutatók olyan antitesteket terveztek, amik több ponton képesek kapcsolódni a T‑sejtek felszínéhez, és egyszerre több CD27‑receptort tudnak összefogni. Ez a „klaszterezés” sokkal erősebb aktiváló jelet hoz létre, mint amit a hagyományos, kétkarú antitestek biztosítani tudnak. A természetes immunválasz során is hasonló folyamat zajlik, ám a daganatok környezetében ez gyakran nem történik meg – ezért jelenthet nagy előrelépést egy olyan mesterségesen tervezett antitest, amely képes pótolni ezt a hiányt.

A laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi vizsgálatok során az új antitestek hatékonyabban aktiválták a CD8+ T‑sejteket, amelyek a rákellenes immunválasz „végrehajtó egységei”. Ezek a sejtek közvetlenül képesek elpusztítani a tumoros sejteket, így minél erősebb jelzést kapnak, annál hatékonyabb lehet a szervezet természetes védekezése. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az új antitestformátum jóval erőteljesebb immunválaszt vált ki, mint a hagyományos antitestek – írja a ScienceDaily.

A fejlesztés nem csupán egy új gyógyszerjelöltet jelent, hanem egy olyan koncepciót is, amely más immunterápiás célpontokra is alkalmazható lehet. Ha a CD27 ilyen módon „megerősíthető”, akkor más receptorok esetében is elképzelhető hasonló stratégia, ami hosszú távon új generációs immunterápiákhoz vezethet.

A kutatás még korai fázisban van, de a tudományos közösség számára fontos iránymutatást ad: a jövő immunterápiás kezelései nemcsak a daganat felismerését, hanem az immunsejtek aktiválásának minőségét is finomhangolhatják. Ez pedig közelebb vihet ahhoz, hogy a szervezet saját védekezőrendszere a lehető leghatékonyabban lépjen fel a rák ellen.