Úgy csapott le a koronavírus, hogy az orvosok egyharmada külföldön dolgozik
A koronavírus-járvány valamennyi európai országot súlyosan érintette a második hullám során, ám Románia ilyen tekintetben is kifejezett nehézségekkel nézett szembe. Nem volt meg náluk az a nyári lassulás, ami például Magyarországon volt megtapasztalható, amit az egészségügy kőkeményen megérzett.
A koronavírus-járvány valamennyi európai országot súlyosan érintette a második hullám során, ám Románia ilyen tekintetben is kifejezett nehézségekkel nézett szembe. Nem volt meg náluk az a nyári lassulás, ami például Magyarországon volt megtapasztalható, amit az egészségügy kőkeményen megérzett.
Románia koronavírus-problémáját jelentős mértékben súlyosbítja, hogy az országban képzett orvosok egyharmada nem Románia területén dolgozik, hanem még korábban külföldre vonult, hogy ott próbáljon szerencsét. Mint a Deutsche Walle is írja, ez a világon a legnagyobb arányú orvos-elvándorlás, és ez jelentős mértékben megnehezítette a harcot a vírus ellen.
„Intenzív osztályos orvosként arra készültem, hogy emberek életét fogom megmenteni. Arra viszont már nem volt felkészülve, hogy a saját életemet is veszélybe sodrom ezáltal”
mondta Dana Tomescu, egy bukaresti kórház intenzív és aneszteziológiai osztályának vezetője.
Elmondása szerint folyamatosan veszélybe érzi magát, és állandóan az idővel áll harcban, hogy megmentse a legbetegebb koronavírus-fertőzöttek életét. „Enyhültek ugyan a félelmeim, miután elkezdtem koronavírus-betegeket gyógyítani, de nem tűntek el teljesen” – tette hozzá.
A SARS-CoV-2 vírus halálozási rátája meglehetősen magasnak tekinthető Romániában belül, különösképpen az egészségügyi dolgozók körében. December elején például az egyik szakszervezet arról számolt be, hogy az egészségügyi dolgozók körében az 1000 fertőzöttre levetített halálozási ráta 6.8-ra tehető, ami jóval magasabb, mint más professziók terén.
A Deutsche Walle több orvost is megkérdezett arról, hogy mitől alakult ki a helyzet, és valamennyien elmondtak néhány kulcsfogalmat, ami ehhez vezetett: káosz, abszolút félremenedzselés, korrupció és kevés védőfelszerelés. Tomescu például a következőket mondta:
„A maszkok nagy részének, amelyeket jelenleg használunk, elsősorban építkezésekre ajánlott a használata. Még konkrétan rájuk is van írva: nem orvosi használatra. Nagyon jól megszűri a port és a füstöt, de nem fognak megvédeni a koronavírus ellen”
Egy másik, anonimitását kérő román orvos úgy fogalmazott, hogy még az emberek az utcán is nagyobb védelmet élveznek, mint az egészségügyi dolgozók. Számos, szintén anonimitását kérő orvos a kórházi vezetést hibáztatja, akik szerintük diktátor szerűen vezetik az adott egészségügyi intézményt.
Sokan ez ellen pedig nem mernek felszólalni, vagy akár csak panaszkodni, mert félnek attól, hogy megüthetik a bokájukat. Mint többen mondták, sok kórházi vezetőt nem szakmai, hanem politikai, és sógor-koma-jóbaráti alapon nevezik ki az intézmények élére, így az eltávolításuk is meglehetősen nehézkes lenne.
A Piatra Neamtban történt tragédia pedig megmutatta, hogy a rossz vezetésnek akár halálos következményei is lehetnek. Mint ismeretes, 15 intenzív osztályos beteg vesztette életét még novemberben, amikor rövidzárlatos lett az elektromos hálózat, és tűz ütött ki a klinikát. Az életeket menteni próbáló orvos életveszélyes sérüléseket szerzett, és jelenleg Belgiumban ápolják.
Már a koronavírus-járvány előtt is problémát okozott Romániában, hogy borzasztóan alulfinanszírozták az egészségügyet, mindössze 5-6%-nyi forrást kapott az ország GDP-jéből, ami fele az Európai Uniós átlagnak. A Dana Tomescu-féle klinika például pont az egyik legjobb román kórháznak számít, egy pozitív példának.
Adományok segítségével ugyan sikerült ágykapacitást bővíteni a folyamatosan növekvő koronavírus-fertőzöttek számára, és sikerült a szükséges felszereléseket is beszerezni, ám Tomescu szerint nem is ez a fő probléma: nincs elég szakszemélyzet. Egy másik orvos ezt meg is erősítette:
„Akár 7000 új intenzív osztálybeli ágyat is felállíthatsz, nem fogja megoldani a problémát, mivel nincs elég szakorvos és szakápoló, hogy foglalkozni tudjon ezekkel a betegekkel. Az orvosok már elmentek az országból”
Ezt pedig egy 2020 májusi OECD adat is alátámasztja: a Romániában kiképzett orvosok egyharmada már külföldön dolgozik, ezzel pedig Románia a világ legnagyobb orvos-elvándorlási rátájával rendelkezik, őt Zimbabwe, Belize és a Dominikai Köztársaság követi. Például a német orvosi szervezetek adatai szerint a külföldről érkező, Németországban dolgozó orvosok nagy része is román származású.
Amellett, hogy meglehetősen rossz munkakörülmények, és az európai átlaghoz képest alacsony fizetések mellett kell dolgozniuk, a román orvosok a nyakukba kaptak még egy, abszolút nem szükséges problémát: a vírustagadókat. Több demonstráció szólt már Romániában arról, hogy „az orvosok hazudnak” és le kell számolni az „orvosdiktatúrával”.
Mint Tomescu mondta, ezek az emberek nem akarnak észérveket hallani, mivel már mindet elmondták nekik, és semmi hatása nem volt. Az igazgató viszont egy megfelelő javaslattal állt elő, ami talán egy kicsit észhez térítené a vírustagadó bandát:
„Meghívnám a koronavírus-szkeptikusokat egy napra hozzánk, hogy lássák, milyen a betegekkel együtt dolgozni. Meg kellene tapasztalniuk, milyen az, amikor egy páciens meghal egy betegségben, miközben néhány napja hozták be csak hozzánk. Talán ekkor végre megértenék, hogy nem kell sok mindent feláldozniuk, hogy a helyzet javuljon, ahelyett, hogy gúnyolódnak a munkákon és mások életén”
