Az utolsó külföldi sajtótermékeket is kizavarta az országból a „közép-ázsiai Észak-Korea”

Ilyen a közép-ázsiai térség egyik nemzete, Türkmenisztán is, amely a Szovjetunió felbomlása óta egy rendkívül autokratikus és zárt ország lett. Türkmenisztán gyakran azzal kerül be a hírekbe, hogy nevetséges szinteket súrol a személyi kultusz, amely az aktuális diktátort övezi.

Csak egy példa: a független Türkmenisztán első diktátorának, Saparmurat Nijazovnak egy 12 méteres aranyszobra van, amely folyamatosan a nap felé forog. Az utódja, Gurbaguly Berdymukhamedov sem adta sokkal lejjebb, ő lónak és kutyának állított aranyszobrot. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Habár sokszor nevetségesnek tűnik, amit éppen az aktuális türkmén elnök kitalál, az egyszerű türkmének valósága rendkívül szomorú: amellett, hogy a lakosság jelentős része mélyszegénységben él, a szabadság gyakorlatilag egy nem létező fogalom az országban.

A türkmén rezsimeket nem egy alkalommal vádolták meg súlyos bűntettekkel, köztük kínzással és önkényes gyilkosságokkal, gyakorlatilag senki nincs biztonságban, aki nem ért egyet a kormánnyal. A sajtó terén is megmutatkozik a szigor, gyakorlatilag nem létezik az országban sajtószabadság.

Most pedig a Szabad Európa Rádióhoz tartozó Radio Azatlyk beszámolója szerint a sajtószabadság utolsó csíráját is felszámolták Türkmenisztánban, ugyanis betiltották az eddig engedélyezett orosz, kazah, kirgiz és azeri sajtótermékeket is.

Az olyan lapok és televíziók, mint az InoSMI, a RIA Novosti, az RBC vagy a TASS innentől nem jelennek meg a türkmének számára, amely azért is meglepő, mert ezek technikailag „baráti” ország sajtótermékei, így elméletileg nem kellene, hogy „ártalmasak” legyenek.

A türkmén vezetés azonban úgy döntött, ezen sajtótermékeket is betiltja, így egy darab külföldi weboldal sem maradt az országban. Ráadásul a VPN szolgáltatásokat is sikerült teljesen blokkolniuk, így az egyszerű állampolgárok sehogy nem tudnak független információhoz hozzáférni