„Lehetséges, hogy amíg a Merkúron volt víz, a hőmérséklet megfelelővé tette az élethez és a túléléshez nélkülözhetetlen körülményeket.”

mondta Jeffrey Kargel, a Planetary Science Institute kutatója a The New York Times-nak.

Az amerikai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Merkúr geológiai szempontból meglehetősen kaotikus felszíne nem földrengések következményeképpen alakulhatott ki, ahogyan azt a korábbi elméletek alapján gondolták. Helyette úgy vélik, hogy a repedések és hatalmas hasadékok párolgás hatására keletkezhettek. A felszín alatt felgyülemlő folyadék például a hőmérséklet változására szilárddá vagy gázneművé módosulhatott, ezáltal nyomást fejtett ki a felül lévő kőzetekre, majd egyszerűen, mint egy buborék, „kipukkantak”.

Természetesen ezt nem szó szerint kell érteni, mivel ez egy nagyon hosszú folyamat, de a lényege az, hogy olyan anyagok, mint a víz, könnyen lépnek át egyik halmazállapotból a másikba, így a több, mint 420 Celsius-fokos Merkúr felszínén repedéseket hoztak létre.

A kutatók szerint ennek köszönhetően könnyen lehet, hogy ha bebizonyosodna, hogy valóban ez a folyadék a víz, akkor benne akár elő organizmusokat is felfedezhetnének.