A WalesOnline friss cikke szerint a tüdőgyulladás egyre több embert érint, és a korai felismerés életet menthet. Dr. Claire Agathou, a londoni Wellington Kórház A–Z General Practice társalapítója részletesen ismertette, hogyan különböztethető meg a tüdőgyulladás a közönséges megfázástól, és mikor kell orvoshoz fordulni.

„A tüdőgyulladás a tüdő fertőzése, ami gyulladást okoz az apró léghólyagokban, az alveolusokban, amik aztán folyadékkal vagy gennyel telnek meg. Ez megnehezíti az oxigén bejutását a véráramba, ami köhögéshez, légszomjhoz és lázhoz vezet.” A szakértő hozzátette, hogy a betegség lehet enyhe, de akár életveszélyes is, és érintheti az egyik vagy mindkét tüdőt.

A brit Asthma + Lung UK adatai szerint 2024-ben Angliában több mint 518 000 tüdőgyulladás miatti kórházi felvétel történt, és ezek közel ötöde 30 napon belül visszakerült az intézménybe. A fertőzést leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium okozza, de vírusok – például az influenza – vagy ritkábban gombák is kiválthatják. „Gyakran hívjuk ezt atípusos tüdőgyulladásnak” – mondta Dr. Agathou, hozzátéve: „Ez kialakulhat egy vírusos megbetegedés, például influenza után, amikor az immunrendszer legyengül, vagy ha baktérium kerül a tüdőbe.”

A köhögés típusa

A köhögés típusa kulcsfontosságú lehet a diagnózisban. „A vírusos vagy allergiás eredetű köhögés általában száraz, és gyakran társul torokfájással vagy enyhe orrdugulással, amely egy-két hét alatt magától javul” – magyarázta. Ezzel szemben a tüdőgyulladásos köhögés „produktív”, azaz váladékkal jár. „Ha zöldes, sárgás vagy rozsdaszínű köpetet köhögsz fel, lázas vagy, és légszomjat tapasztalsz, ezek már olyan jelek, amelyek tüdőgyulladásra utalhatnak.”

A betegség további tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom légvételkor, valamint az idősebbeknél jelentkező zavartság, ami a csökkent vizeletkiválasztás és a kiszáradás jele lehet. Dr. Agathou szerint „bárki megfertőződhet, és a legtöbb egészséges felnőtt gyorsan felépül antibiotikumokkal, de a veszélyeztetett csoportok – idősek, krónikus betegek, gyenge immunrendszerűek – esetében sokkal magasabb a kockázat.”

A szakértő azt javasolja, hogy ha a köhögés 5-7 nap után sem múlik, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, azonnal forduljunk háziorvoshoz. „Ha valóban tüdőgyulladásról van szó, akkor azt minél korábban kell kezelni, amikor még enyhe, hogy megelőzzük a súlyosabb állapot kialakulását” – hangsúlyozta.

A fontos kezelések

A diagnózis során az orvos ellenőrzi az oxigénszintet, a légzésszámot, a testhőmérsékletet, a pulzust, és meghallgatja a mellkast. Ha rendellenességet észlel, röntgenvizsgálatot rendel el. A kezelés általában szájon át szedhető antibiotikumokkal és folyadékpótlással történik, de súlyos esetekben kórházi ellátásra, oxigénterápiára és infúzióra is szükség lehet.

A tüdőgyulladás a hidegebb hónapokban gyakoribb, mivel az immunrendszer ilyenkor fokozott terhelésnek van kitéve, és a vírusos fertőzések – például az influenza – is könnyebben terjednek. „Télen az emberek immunrendszere gyengébb lehet, ezért fogékonyabbak a tüdőgyulladásra” – mondta Dr. Agathou.

A megelőzés érdekében a szakértő azt javasolja, hogy „tartsuk erősen az immunrendszerünket: öltözzünk melegen, szedjünk multivitaminokat, és ha jogosultak vagyunk rá, fontoljuk meg az influenza és/vagy Covid elleni védőoltás beadását.”