Történelmi megállapodás született vasárnap az Egyesült Államok és az Európai Unió között, ami egy 15 százalékos vámtétel bevezetését rögzíti az érintett termékek széles körére, így például az autókra is – jelentette a Politico. Az egyezség napokkal azelőtt jött létre, hogy Donald Trump amerikai elnök életbe léptette volna a korábban kilátásba helyezett, akár 30 százalékos büntetővámokat az uniós termékekre.

Az áttörést Trump skót magánlátogatása során, a Turnberry golfklubban tartott találkozó hozta meg, ahol az elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt több mint egy órán keresztül. A megállapodás bejelentését követően Trump úgy fogalmazott: „Ez a legnagyobb mind közül.”

Von der Leyen: „Nehéz menet volt, de sikerült” Az EU Bizottságának elnöke, aki pénteken jelentette be, hogy személyesen is Skóciába utazik a tárgyalások lezárása érdekében, szintén hangsúlyozta a megbeszélések súlyát: „Kemény munka volt, amit el kellett végeznünk. Sokszor tárgyaltunk az úton a célunk felé, de most elértük azt.”

A megállapodás értelmében az EU vállalja, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát, valamint további 600 milliárd dollárnyi beruházást hajt végre az Egyesült Államokban – főként katonai felszerelések, illetve vámtarifamentes kereskedelmi nyitás terén. Az unió emellett nem kapott mentességet az acélra és alumíniumra vonatkozó, már korábban bevezetett 50 százalékos amerikai vámok alól, míg a gyógyszeripari termékek nem képezik részét az új megállapodásnak.

Feszültség és nyomásgyakorlás mindkét oldalon

A megállapodás egy két hétig tartó válságos patthelyzetet követően született meg. Mint ismert, Trump korábban levelet küldött von der Leyennek, amelyben kilátásba helyezte, hogy augusztus 1-től 30 százalékos vámokat vezet be az EU-ból érkező szinte minden árucikkre, ha addig nem születik egyezség.

Erre válaszul az Európai Unió is megkezdte saját válaszlépéseinek előkészítését: 93 milliárd eurónyi amerikai terméket – köztük repülőgépeket, autókat, szóját és bourbon whiskyt – vettek célba a potenciális 30 százalékos ellenintézkedésekkel, amelyek augusztus 7-től léptek volna életbe, amennyiben nem sikerült volna a megegyezés.

A tárgyalások hátteréről szólva Von der Leyen úgy fogalmazott: „A világ két legnagyobb gazdaságának megfelelő kereskedelmi forgalmat kell biztosítania egymás között. Úgy érzem, pontosan megtaláltuk azt a pontot, amit kerestünk: egyensúlyt teremtettünk, de úgy, hogy közben engedtük a kereskedelmet is fejlődni.”

A Politico beszámolója szerint Trump az „eszkalációval történő deeszkaláció” taktikáját alkalmazta: váratlanul, agresszív hangnemben emelte a tétet, majd tárgyalóasztalhoz hívta az EU-t. Ez a stratégia korábban már működött Japán esetében is, amellyel szintén 15 százalékos vámalapot rögzítő megállapodást kötött az USA.

Von der Leyen és Trump vasárnapi találkozóján részt vett Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos, valamint Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter is – ez volt az első magas szintű, kétoldalú kereskedelmi találkozó azóta, hogy Trump még áprilisban kiterjedt globális vámokat vezetett be.

Bár az EU végül nem aktiválta „kereskedelmi bazookáját” – vagyis az Anti-Coercion Instrument eszközt -, a készülődés már önmagában is komoly nyomást gyakorolt az amerikai döntéshozókra, különösen a republikánus szavazóbázis szempontjából fontos termékeket érintő fenyegetések miatt.

„Ez valóban a legnagyobb volt. Ez sok egységet és barátságot fog hozni. Jól fog működni. Ez volt a legnagyobb mind közül.” – mondta Trump a megállapodásról. Az üzlet megszületése egyben jelentős diplomáciai sikert is jelent Ursula von der Leyen számára, aki – bár az EU 27 tagállamától is jóváhagyásokat kellett szereznie – végül kompromisszumképes, de erős tárgyalópartnerként tudott fellépni az amerikai elnökkel szemben.