A szonda 200 millió mérföldre a Földtől rövid időre érintette a Bennu nevű aszteroida felszínét, majd egy robotkart használva körülbelül 120 grammnyi anyagot gyűjtött össze, amiket kapszulába csomagolva visszajuttattak bolygónkra.

A Sky News beszámolója szerint a mintákban olyan anyagokat találtak, amik idősebbek Napunknál, így a vizsgálatok első komoly kémiai elemzése feltárta az úgynevezett „preszoláris szemcséket” – olyan csillagport, amely évmilliárdokkal ezelőtt, haldokló csillagok körül kondenzálódott.

Egy nemzetközi tudóscsoport, köztük londoni Természettudományi Múzeum szakemberei, úgy véli, hogy a minták a Naprendszer korai állapotáról készítenek páratlan pillanatképet, és tisztaságuk révén felülmúlják a Földre hullott meteoritokat.

A NASA egyik legmerészebb küldetése során az Osiris Rex szonda röviden érintette Bennu felszínét, majd a robotkar segítségével begyűjtötte a mintát, amely 2023-ban érkezett vissza a Földre. A kémiai elemzés most lehetővé tette a tudósok számára, hogy rekonstruálják Bennu keletkezését a Naprendszer korai hideg, sűrű gáz- és porfelhőiben.

Professor Jessica Barnes, az Arizona Egyetem munkatársa, aki egyúttal a tanulmány egyik szerzője.

„Adataink arra utalnak, hogy a Bennu ősi aszteroidája a Naprendszer külső részein keletkezett, valószínűleg a Szaturnusz pályáján túl.”

Az elemzés emellett számos más anyagot is azonosított a mintában, köztük organikus anyagokat a külső Naprendszerből és a csillagok közötti közegből – vagyis a csillagok közti gáz- és poranyagból –, valamint magas hőmérsékleten keletkezett anyagokat, amikről úgy gondolják, hogy a Nap közvetlen közelében alakultak ki, majd később keringtek kifelé.

Professor Sara Russell, a londoni Természettudományi Múzeum bolygótudósa és a tanulmány társszerzője hangsúlyozta:

„Egyedülálló pillanatképét látjuk a külső Naprendszernek a Nap születése idején. Néhány szemcse szinte érintetlenül túlélte a Naprendszer több milliárd éves fejlődését, és többet árul el a bolygók születési környezetéről.”

További vizsgálatok a Természettudományi Múzeumban azt is kimutatták, hogy a mintákban víz által vezérelt kémiai reakciók nyomai találhatók, amelyek több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt indultak el, még a Föld teljes kialakulása előtt. A Bennu mintája tehát páratlan ablakot nyit a Naprendszer kialakulására.

A kutatások korábban idén azt is feltárták, hogy a minták az élet építőköveit is tartalmazzák. Professor Russell így nyilatkozott: