Több tízezer áldozat Magyarországon – július 30. az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja
Világszerte körülbelül 40 millió, Magyarországon több tízezer áldozata van az emberkereskedelemnek, ezzel pedig a leginkább érintett európai államok között szerepelünk.
Fotó: Twenty20A szexuális, munkacélú és egyéb jellegű kizsákmányolás a mélyszegénységben élő, illetve szociális intézményben felnövő gyermekeket, a hátrányos helyzetű felnőtteket és a fogyatékkal élőket veszélyezteti leginkább. A technológia mind az emberkereskedelem létrejöttében, mind a megakadályozásában fontos szerepet játszik, ezért az emberkereskedelem elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme az online tudatosság növelése – hirdeti a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM – International Organization for Migration) a július 30-i, az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapjának apropóján.
Az emberkereskedelem rendkívül összetett jelenség, amelynek egyik legfontosabb jellemzője a látencia. Az áldozatok töredékét sikerül csupán azonosítani, ezért megsaccolni is nehéz az érintettek számát. A szakértők nem szeretnek becslésekbe bocsátkozni, de az IOM magyarországi szervezetének legutóbbi felmérése alapján elmondható, hogy a szexuális célú kizsákmányolás magyar áldozatainak száma folyamatosan 5-20.000 fő között mozoghat és leginkább külföldön valósul meg. A munkacélú kizsákmányolás magyar áldozatainak a száma ennek kétszerese, háromszorosa is lehet és egyszerre jellemző külföldön és itthon.
Előítélet és tudatlanság
Magyarország az áldozatok számát tekintve lakosságarányosan és abszolút értékben is a top öt érintett uniós ország között van. Hazánk egyszerre kibocsátó, tranzit- és célország, azaz Magyarországról sok áldozatot visznek külföldre, és hozzánk is hoznak nőket és férfiakat szexuális vagy munkacélú kizsákmányolás céljából, illetve rajtunk keresztül is vezet „emberkereskedelmi” útvonal. Mindezeken túl jelentős a belföldön megvalósuló kizsákmányolás is.
Az elkövetőknek kedvez a gyakran előforduló áldozathibáztatás és az alacsony digitális tudatosság, ezért az IOM Magyarország ősszel induló országos figyelemfelhívó médiakampánya főként ezekre a területekre fókuszál: felhívja a leginkább érintett csoportok figyelmét a veszélyekre és gyanús jelekre, ezzel párhuzamosan pedig bemutatja az áldozatok sérülékenységét, az áldozattá válás és az elkövetői magatartás jellemzőit a széles nyilvánosság számára.
„Az emberkereskedelemmel kapcsolatos tévhitek is hozzájárulnak a látenciához és megkönnyítik az elkövetők dolgát. A legelterjedtebb tévhit talán az, hogy az áldozatokat elrabolják. Természetesen ilyen is előfordul, de a legtöbb esetben az elkövetők sokkal kifinomultabb eszközökkel veszik rá az áldozatokat, akik a legkiszolgáltatottabb rétegekből kerülnek ki”
– mondja Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni részlegének vezetője.
Könnyen becserkészhető áldozatok
Az emberkereskedők kedvelt célpontjai a gyermekotthonok lakói, de a mélyszegénységben élő fiatalok, a valamilyen fogyatékossággal élők, az alacsony iskolázottságú, munkanélküli nők és férfiak, a hajléktalan emberek is „könnyen” becserkészhetők a számukra.
A szexuális és munkacélú kizsákmányolás, a koldulásra, a bűncselekményre kényszerítés, a szervkereskedelem, a „csicskáztatás” (házi rabszolgaság) mind-mind az emberkereskedelem körébe tartozó bűncselekmények, amelyek közös jellemzőit az ENSZ az úgynevezett Palermói Protokollban rögzítette és amelyet a tagállamok 2000-ben írtak alá. Sok ország – köztük Magyarország – ehhez igazítja a nemzeti jogalkotást.
„Három elem együttes meglétekor beszélhetünk emberkereskedelemről. Az első elem a tevékenységsor, azaz hogy mi történik az áldozatokkal: ide tartozik az áldozatok toborzása vagy becserkészése, szállítása (országon belül vagy országok között), átvétele, eladása, elrejtése. A második elem a hogyan kérdésre ad választ: megtévesztéssel, csalással, fenyegetéssel, hatalommal és a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés által éppúgy kényszerítenek embereket, mint puszta erőszakkal. Mindennek célja – a harmadik elem – az áldozatok kizsákmányolása. Ez éppúgy lehet egy fiatal nő prostitualizálása, akit mondjuk a gyermekével zsarolnak, mint egy hamis ígéretekkel külföldre csalt fiatalember dolgoztatása rettenetes körülmények között”
– mutat rá Boda Eszter.
Kék szív
Az IOM 20 éve küzd Magyarországon is az emberkereskedelem ellen. A hazai szervezet most futó – az ORFK-val és a Traumaközponttal partnerségben megvalósított – „Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány” keretében szerte az országban iskolákban és gyermekotthonokban tart prevenciós foglalkozásokat. Ősszel nagyszabású országos kampányt indítanak, amelynek egyaránt célja az emberkereskedelemmel kapcsolatos informáltság növelése mind a veszélyeztetett csoportok, mind a „keresleti” oldal körében, valamint a társadalom érzékenyítése.
Az ENSZ július 30-át jelölte ki az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapjának. Világszerte legalább 40 millió embert kényszerítenek munkára, szexuális szolgáltatásokra, bűncselekményekre, koldulásra, gyermekkatonaságra, házasságra. Az emberkereskedelem elleni küzdelem szimbóluma a kék szív, az idei kampány témája pedig a technológia, amely sokszor megkönnyíti az elkövetők dolgát (például az áldozatok becserkészésében a közösségi médián keresztül), ugyanakkor a védekezésben is jelentős a szerepe.
