Több ezer tonna virsli kerül a magyarok asztalára, de nem árt résen lenni
A vásárlók többsége az olcsóbb termékeket választja, ám nem biztos, hogy ez a legjobb döntés.
Debrecen, 2019. december 17.
A töltõ gépsornál balról Balogh Géza gépkezelõ és Jenei Csaba felszedõ. A debreceni HAJDÚHÚS 2000 Kft-ben egész évben készítenek virsliféleségeket, de az év végi napokban 35-40 százalékkal többet gyártanak a juhbeles, koktél és mûbeles termékbõl. Ilyenkor naponta a megrendelésektõl függõen 500 kilónyit szállítanak ki. A társaság minden terméke GMO mentes, így a virsli is.
MTVA/Bizományosi: Oláh TiborA Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) az év végéhez közeledve ismét figyelmeztetett, hogy a virsliből is érdemes a hazait választani, és nem árt figyelni arra sem, hogy mennyi azoknak a hústartalma. A téma nem is lehetne aktuálisabb, hiszen az éves mennyiség negyede a következő napokban kel el.
Mint kiemelték, az év végéhez közeledve jól láthatóan megugrik a virslik forgalma, amiből az év közben elfogyasztott mennyiség meg sem közelíti a szilveszterit. „Hazánkban az éves virslieladás 34 ezer tonna körül van, az év utolsó hónapjában ennek 10-25 százaléka fogy el” – írták.
„Bár a kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók egyre inkább az olcsóbb termékeket részesítik előnyben – így csökken például a juhbeles virsli forgalma és nő a műbeles, a kollagénes, a hámozott virsli iránti kereslet –, az ünnepi időszakban azonban a várakozások szerint hajlandóak lesznek többet fizetni a magasabb minőségű készítményekért.”
A kamara és a Hússzövetség figyelmeztetése szerint azért is érdemes a hazait leemelni a polcról, ugyanis ezek a termékek „nyomonkövethetők, folyamatosan ellenőrzöttek, és a hazai ízvilágra tervezettek.” Szintén érdemes figyelembe venni, hogy azok a virslik a jobbak, melyek minél kevesebb összetevőből állnak, hiszen a túl sok adalékanyag minőségromlást okozhat.
„A virsli összetételét egyébként az Élelmiszerkönyv szigorúan szabályozza, A virslire vonatkozó előírások közül a legfontosabb a hústartalom: a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. Ha a hústartalom alacsonyabb, vagy 10 százaléknál több a mechanikailag lefejtett hús a termékben, az már nem nevezhető virslinek. Így kerülnek különböző „rúd”, „szelet”, „pálcika” stb. elnevezésű termékek az üzletekbe” – fogalmaztak.
