A történelmi jelentőségű küldetés keretében a Blue Origin hat női utasa jutott el a világűrbe, amely esemény egyszerre jelent előrelépést az űrturizmus területén, ugyanakkor komoly környezetvédelmi kérdéseket is felvet. 

A Jeff Bezos amerikai milliárdos tulajdonában álló vállalat New Shepard rendszere hétfőn indult útnak Lauren Sáánchez, Katy Perry, Gayle King, Aisha Bowe, Amanda Nguyen és Kerianne Flynn részvételével, akik sikeresen elérték a Kármán-vonalat, majd biztonságosan visszatértek a Földre.

Az űrturizmus környezeti hatásainak vizsgálata egyre sürgetőbb feladattá vált, miközben az ágazat folyamatos növekedést mutat, a Sustainable Magazine beszámolója szerint ugyanis az űrrepülések kibocsátása jelentősebb hatást gyakorol a klímaváltozásra, mint a földi eredetű szennyezés. 

A rakétaindítások során keletkező emisszió

A rakétaindítások során keletkező emisszió nem csupán az éghajlatra, hanem a sztratoszférikus ózonrétegre is számottevő befolyással bír, emellett a repülések során keletkező nitrogén-oxid hozzájárul a hőcsapdaként működő kondenzcsíkok kialakulásához.

A Blue Origin újrahasznosítható technológiája környezetvédelmi szempontból előrelépést jelent az egyszer használatos rakétákhoz képest. A New Shepard hajtóműve folyékony oxigént és hidrogént használ üzemanyagként, amelyek reakciója során főként vízgőz keletkezik, szén-dioxid kibocsátása nélkül. 

„Mivel a hajtóanyag szénmentes, az indítás és a repülés során nem kerül szén-dioxid a légkörbe,” nyilatkozta Eloise Marais, a University College London kutatója a USA Today-nek.

Mindazonáltal a felső légkörbe jutó vízgőz sem ártalmatlan. „A New Shepard jelentős mennyiségű szennyező anyagot, nitrogén-oxidot és vízgőzt bocsát ki, amelyek károsítják az ultraibolya sugárzástól védő ózonréteget”, hangsúlyozta Marais. „A Blue Origin által kibocsátott vízgőz emellett felhőket képez a felső légkörben, ami befolyásolja az éghajlatot”, tette hozzá.

Darin Toohey és Martin Ross légkörkutatók 2019-es tanulmánya rámutatott, hogy az egyes indítások során keletkező vízgőzkibocsátás jelentősen befolyásolhatja a mezoszférát és az ionoszférát. A magaslégköri kibocsátások tartósabb hatást gyakorolnak a környezetre, mint a közúti vagy szárazföldi közlekedésből származó szennyezés.

Marais professzor 2022-es kutatása szerint a kerozinnal működő rakéták (mint például Musk Space X Falcon rakétái) koromkibocsátásának üvegházhatása a felső légkörben ötszázszorosa a repülőgépek által kibocsátott koromszennyezésének. 

Bár a rakéták jelenleg viszonylag kevés, mintegy 900 tonna kormot termelnek évente, a tudósok aggódnak, mivel ezek a részecskék akár évekig is a sztratoszférában maradhatnak, napenergiát elnyelő ernyőként működve. Ezzel szemben a repülőgépek kibocsátásából származó korom alacsonyabb légköri rétegekben néhány hét alatt lebomlik.