Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Tengerbe engedné a fukusimai szennyezett vizet Japán, nem maradt el a felháborodás

Szerző: Nagy Noel

A japán kormány kedden bejelentette, hogy tervei szerint több mint egymillió tonna szennyezett vizet engedne a tengerbe a természeti katasztrófa miatt működésképtelenné vált fukusimai atomerőműből.

not image

Nagy Noel

2021. április. 13 - 21:10

Az illetékes miniszterek döntése után a kormány tudatta, hogy a szennyezett víz tengerbe engedésének előkészítése két éven belül meg fog kezdődni, ám akár több évtizedet vehet igénybe, mire sikerül annyira kitisztítani a vizet, hogy az ne legyen túl veszélyes a környezetre.

A japán kormány többször kihangsúlyozta, hogy ezt a műveletet csakis a szabályozóhatóságok és a nemzetközi szervezetek iránymutatásainak megfelelően fogják végrehajtani, hogy ne legyen súlyosan környezetszennyező a szennyezett víz tengerbe öntése – írja a France24.

A Tokiói Eletromosenergia-szolgáltató Vállalat (TEPCO) által üzemeltetett Fukushima Daiichi atomerőmű több mint egy évtizede került a nemzetközi figyelem középpontjába és úgy vonul be majd a történelemkönyvekbe, mint a történelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája.

Azóta hatalmas mennyiségű nukleárisan szennyezett víz halmozódott be a reaktorokban, amelyet előtte többször át kell szűrni és eltávolítani a radioaktív izotópokat. A vizet addig kell oldani, ameddig a nemzetközi iránymutatásoknak meg nem felel, ezt követően lehet csak a tengerbe engedni.

A TEPCO körülbelül 1000 víztartályt épített a katasztrófát követően, amelyben mintegy 1.25 millió tonna vizet tároltak. A tisztítási munkálatok továbbra is zajlanak, azonban már korábban jelezték, hogy legkésőbb 2022 második felére teljesen meg fognak telni kapacitásaik.

A hatalmas mennyiségű víz elsősorban két „típusú” szennyezett vízből tevődik össze: egyik, amelyet a három sérült reaktor hűtésére használtak, míg a másik a nukleárisan szennyezett területre lehullott esővíz és feltört talajvíz.

A szennyezett víz tisztítására létrehozták az ALPS nevű fejlett szűrőrendszert, amely biztosítja, hogy egyrészt az olvadt urániumrudak hűtése megfelelően el legyen látva, másrészt napi több tonna vizet szűr meg a továbbra is radioaktív izotópoktól.

Az ALPS rendszerrel biztosítanák az üzemeltetők, hogy a reaktorok szennyezett vizét minél inkább megtisztítsák a radioaktív izotópoktól, hogy az megfeleljen a nemzetközi standardeknek. Az ALPS azonban nem képes minden izotóp eltávolítására, többek között a hidrogén egy radioaktív izotópját, a trítiumot nem képes megszűrni.

A trítium pedig azért problémás, mert bár nem annyira erős, hogy az emberek bőrében kárt okozzon, viszont több tudományos kutatás is alátámasztotta korábban, hogy amennyiben bekerül az emberi szervezetbe, növeli a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát.

A japán kormány állítása szerint a víz kiöntése meg fog felelni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) iránymutatásainak – írja az Al Jazeera. A hírügynökség megjegyzi: trítiummal szennyezett vizet szinte napi jelleggel eresztenek tengerbe vagy óceánba a különböző atomreaktorokból, ezeket általában a szabályozóhatóságok is támogatják.

Kato Kacunoba kormányszóvivő ígéretet tett, hogy fel fogják oldani a trítiumot annyira a szennyezett vízben, hogy jóval a nemzetközileg elismert maximális szint alatt lesz annak aránya és a WHO szerinti ivóvíz-standardeknek is meg fog felelni. Hozzátette: ez az egész folyamat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete alatt fog zajlani.

Futaba, 2017. november 21. A Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) japán áramszolgáltató fukusimai atomerőművének megsérült 3-as reaktorblokkja, amikor a cég szakemberi végeznek rutinellenőrzést az erőműben, a Fukusima prefektúrabeli Futabában 2017. november 20-án. A 2011-es földrengést követően szigorítottak a biztonsági előírásokon, amikor a földmozgás előidézte áramszünet következtében a Fukusima-1-es atomerőmű hat reaktorblokkja közül háromban felrobbant a hűtési folyamatban használt hidrogén. (MTI/EPA/Majama Kimimasza)

A kínai külügyminisztérium szinte azonnal kifejezte ellenvéleményét a terv kapcsán, mint mondták, „extrém módon felelőtlen” lenne a japán kormány részéről, ha nukleárisan szennyezett vizet engednének a tengerbe – idézte az EFE hírügynökség. Mint mondták, nagyon aggódnak az ötlet miatt és Japánnak előbb a szomszédjaival kellene konzultálnia, hogy hozzájárulnak-e az ötlethez.

Nehezíti a helyzetet, hogy a TEPCO-val kapcsolatban meglehetősen nagyfokú a bizalmatlanság, ugyanis az elmúlt évek során számos botrányba keveredtek a különböző szivárgások, szennyezések, rosszul működő berendezések és biztonsági szabályszegések miatt.

A Greenpeace több alkalommal is kritizálta az atomkatasztrófa kezelését, valamint a tervet, hogy kieresszék a szennyezett vizet a tengerekbe. A helyi halászok ráadásul aggódnak, hogy a maradék tengeri élővilág is alkalmatlanná válik az emberi fogyasztásra, amennyiben véghez viszi a kormány a tervet.

A történelem egyik legnagyobb ipari katasztrófája

A fukusimai atomkatasztrófa 2011. március 11-én vette kezdetét, amikor a tóhokui földrengés és azt követő cunami hatásai következtében súlyos nukleáris üzemzavarok következtek be az erőműben, balesetek sorát elindítva ezzel. A helyzet villámgyorsan tarthatatlanná vált, három reaktorban teljes zónaolvadás történt, míg négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott.

A rengések kezdetekor az 1-es, 2-es és 3-as reaktorok automatikusan leálltak, a 4-es, 5-ös és 6-os reaktorok pedig egyébként sem működtek karbantartás miatt. A fűtőelemekben viszont még a nukleáris láncreakció leállítása után is tetemes mennyiségű hő termelődik, így azt folyamatosan hűteni kell, a forralóvizes reaktorok hűtővízét keringető szivattyúkhoz és annak vezérléséhez azonban elektromos áram szükséges.

Mivel azonban minden alapvető áram kiesett a katasztrófa idejében, ezért az ilyen veszélyhelyzetekre fenntartott üzemzavari dízelgenerátorokkal tudták biztosítani a hűtést. A reaktorok leállását követően azonban újabb katasztrófa jött: 14-15 méter magasságú cunami érte el a létesítményt, amely jelentősen meghaladta a tengeri gátak magasságát, így súlyos károk keletkeztek a telep berendezéseiben.

A cunami lényegében tönkretette a tengervíz-szivattyúkat, a dízelaggregátorok üzemanyag-ellátását és hűtőrendszerét és a komplexum alsó szintjeit is elárasztotta a víz. Az áram kiesésével pedig leálltak a hűtőrendszerek, kiestek a pihentetőmedencék, valamint a használtfűtőelem-tároló hűtése is.

Okuma, 2013. november 18. Az üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (Tepco) japán áramszolgáltató által közreadott képen a 2011-es földrengésben és szökőárban súlyosan megsérült Fukusima-1-es atomerőmű 4-es reaktorának kiégett fűtőelemeket tároló medencéje 2013. november 15-én. November 18-án megkezdték a kiégett fűtőelemek eltávolítását a reaktorból. (MTI/EPA/Tepco)

Mivel a fűtőelemekben továbbra is folyamatosan termelődött a hő, ezért a reaktortartályban az aktív zónát beborító hűtővíz is elkezdett forrni, mely elkezdte növelni a reaktorban a nyomást és csökkenni kezdett a vízszint. Ezt ideiglenes megoldódott, viszont a kevés hűtés miatt az aktív zónák hőmérséklete és a reaktorok nyomása kritikussá vált.

A katasztrófa pedig ezt követően következett be: az 1-es, 2-es és 3-as reaktorokban teljes zónaolvadás történt, amely miatt kórium keletkezett, amely egy rendkívül erősen sugárzó radioaktív elegy, így a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán (INES) szerinti hetes fokozatú, vagyis nagyon súlyos baleset történt.

Az 1-es reaktorban a földrengés után 16 órával következett be a teljes zónaolvadás, az olvadt üzemanyag lefolyt és átégette a reaktortartályt. Az üzemanyag végül átolvasztotta az úgynevezett konténment tartályt is, ami átlyukadt és folyamatosan szivárgott belőle a radioaktív anyag. 100 órával a földrengés után a 2-es reaktorban is teljes zónaolvadás történt, a reaktorba beszivattyúzott hűtővíz is szivárogni kezdett. A 3-as reaktorban nagyon hasonló történt, szintén teljes zónaolvadás, annál 60 órával a földrengés után.

Mint kiderült, a kényszerű reaktorlefúvatások, a csarnokokat szétvető kémiai robbanások és a teljes zónaolvadások miatt hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezés került a környezetbe, elsődlegesen a levegőbe, valamint a talaj- és tengervízbe. Akkor még fel sem lehetett becsülni, mekkora a szennyezés, ugyanis a szél szétvitte minden irányba a radioaktív anyagokat.

A fukusimai atomkatasztrófa ezzel a történelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája lett, amelyhez hasonlóra utoljára 1986-ban, Csernobilban volt példa. A japán kormány által publikált független tanulmány egyértelműen kijelentette, hogy emberi mulasztás volt a katasztrófa fő oka, amely végül a pusztító láncreakcióhoz vezetett.