Az oroszok véleménye az, hogy a nyugatiak valójában nem elkötelezettek Ukrajna mellett, mindössze jó üzletnek fogják fel, hogy fegyvereket szállíthatnak a hadviselő félnek.
A NATO vasárnap kezdte meg a közel két hétig tartó hadgyakorlatát, amiben összesen 16 nemzet vesz részt, köztük két olyan országgal, akik már leadták a csatlakozási kérelmüket a katonai szövetséghez.
A NATO főtitkára az Egyesült Államok Joe Biden elnök által vezetett delegációjával folytatott megbeszélése után arról beszélt, hogy az Ukrajnában zajló háború "anyagháborúvá alakult", de szerinte a helyzetet a tárgyalóasztalnál fogják megoldani a felek.
A NATO-főtitkár szerint az ukránok és az oroszok is „nagy árat fizetnek” a háború miatt.
Érezhető, hogy egy új Hidegháború van formálódóban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt, így a tétek is emelkednek.
A NATO keleti szárnyának megerősítése újabb és újabb kérdéseket vet fel, ami Oroszországot is reakciókra késztetheti.
Németország 100 milliárd eurót fektet fegyveres erőibe, Olaf Scholz kancellár úgy véli, hogy ezt meg kell tenniük Európa biztonságának érdekében.
A műsorvezető közölte, Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem az egész NATO-t „kénytelen demilitarizálni”.
Bár lassan 15 év telt el Koszovó függetlensége óta, államisága továbbra is parázs vitákat szül a Balkánon.
A NATO főtitkárhelyettese szerint már nem kötik őket semmilyen vállalások, szabadon telepíthetik az erőiket Kelet-Európába.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szándékai nem változtak, ha rajta múlik, akkor sem a svédek, sem a finnek nem lesznek a NATO tagjai.